„Dávid Ferenc (püspök)” változatai közötti eltérés

 

==Élete==

Tanulmányait [[1545]] és [[1551]] között [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]ben, és az [[Odera-Frankfurt|Odera menti Frankfurtban]] végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció a lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett<ref>http://www.unitarius.com/hitelvek2.html</ref>. [[Beszterce|Besztercén]] iskolaigazgató, [[Petres (Beszterce-Naszód megye)|Petres]]-en lelkész, majd [[Kolozsvár]]on iskolaigazgató. [[1555]]-től Kolozsvár főlelkésze. Később [[II. János magyar király|János Zsigmond]] erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett. Ekkortól kezdett [[antitrinitárius]] (későbbi nevén „[[unitárius]]”) nézeteket vallani. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse.

 

Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a [[humanizmus]] és a [[reformáció]] nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. [[1568]]. [[január 6.|január 6]]–[[január 13.|13.]] napjain tartották [[Torda|Tordán]] azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a [[vallásszabadság]] biztosítására: ''„A prédikátorok minden helyen hirdessék az [[evangélium]]ot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”''

 

== Családja ==