|
[[Fájl:JeanneINavarre.jpg|thumb|right|150px|I. Johanna királynő pecsétje]]
'''I. Johanna''' ([[1271]]. [[január 14.]] – [[1305]]. [[április 4.]]) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a [[Navarra|Navarrai Királyság]] utolsó uralkodója volt a [[Champagne-i ház]]ból, [[I. Henrik navarrai király|I. (Kövér) Henrik]] (1249 – 12741249–1274) király lánya és utóda.
== Életrajza ==
Az apja halálakor zavargások törtek ki a királyságban, és fenyegetően lépett fel Navarra két hatalmas szomszédja, Kasztília és León és Aragónia is. I. Johanna édesanyja, a [[Capeting-dinasztia|Capeting-dinasztiából]] származó Blanche d' [[Artois-i (1248?Blanka –navarrai [[1302királyné]] (1248–1302), a gyermekével együtt, a francia királyi udvarban keresett menedéket. Joggal remélt segítséget, hiszen rokona volt a francia király, [[III. Fülöp francia király|III. (Merész) Fülöp]] ([[1245]] – 12851245–1285), aki szintén a Capet-házból származott, [[IX. Lajos francia király|IX. (Szent) Lajos]] (1214 – 12701214–1270) királynak a fia. III. Fülöp hadsereget küldve Navarrába, helyreállítatta a rendet a királyságban. (Egyes források a Capet-házat Capeting-házként is említik.)
1284-ben I. Johanna feleségül ment III. Fülöp fiához, Fülöp herceghez (1268 – 13141268–1314), aki a házasságkötéssel 1284-től a felesége haláláig, 1305-ig, [[I. Fülöp navarrai király|I. Fülöp]] néven Navarra királya lett. A következő évben meghalt III. Fülöp és a fia [[IV. Fülöp francia király|IV. (Szép) Fülöp]] néven Franciaország királya (1285 – 13141285–1314) lett. IV. Fülöp a francia történelem egyik legjelentősebb uralkodója.
I. Johanna királynő művészetet és irodalmat kedvelő asszony volt, ő alapította a híres párizsi Collége de Navarre-t, a Navarrai Kollégiumot, de az államügyek intézéséből is kivette részét. 1297-ben kiűzte a Navarrát átmenetileg megszálló kasztíliai és aragóniai sereget, biztosította a királyságnak a belső és a külső békét.
== Halála után ==
I. Johanna halálakor Johanna és [[IV. Fülöp francia király|IV. Fülöp]] legidősebb fia, [[I. Lajos navarrai király|I. Lajos]] (1289 – 13161289–1316) lett Navarra királya, aki 1305-től 1316-ig uralkodott (egyidejűleg I. Lajos néven Champagne grófja is.) IV. Fülöp halálakor Franciaország királya lett, ő [[X. Lajos francia király|X. (Civakodó) Lajos]] király (1314 – 13161314–1316). (Az uralkodó halálakor a champagne-i grófság egyesült Franciaországgal.) I. (X.) Lajos fiát, a pár napot élt csecsemőt a történetírás [[I. János francia király|I. (Utószülött) János]] francia királyként (1316) és [[I. János navarrai király]]ként (1316) tartja számon. Franciaországban a frank eredetű örökösödési szabály, a száli törvény, nem tette lehetővé a leányági trónutódlást. [[X. Lajos francia király|X. Lajos]] király utóda így az öccse lett, [[V. Fülöp francia király|V. (Hosszú) Fülöp]] (1294 – 13221294–1322), francia király ([[1316]] – 13221316–1322), egyidejűleg II. Fülöp navarrai király. Azonban fiúgyermeket ő sem hagyott maga után, ezért az ő utóda is a testvére lett, az öccse, [[IV. Károly francia király|IV. (Szép) Károly]] (1294 – 13281294–1328), francia király (1322 – 13281322–1328), egyidejűleg I. Károly néven navarrai király is, vele a Capet–ház főága kihalt. Ekkor léphetett Navarra trónjára I. (X.) Lajos király leánya, Johanna (1311 – [[1349]]1311–1349), I. János féltestvér nővére, [[II. Johanna navarrai királynő]] (1328 – [[1349]]1328–1349).
Egyes források I. Fülöp, I. Lajos, I. János, II. Fülöp, I. Károly és II. Johanna navarrai uralkodókat mint Franciaországi – házi, avagy Francia – házi uralkodókat jelöli. A tény az, hogy ők – I. Lajost és II. Johannát kivéve – kormányzók (helytartók) útján gyakorolták Navarrában az uralmukat, nem látogattak el a királyságba.
|
