Wikipédia

„Barcelonai-ház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a zöld link kékre
4. sor:
 
=== Aragónia királyai, Barcelona grófjai, valamint Valencia királyai a Barcelonai-házból===
* [[II. Alfonz aragóniai király|II. ''Trubadúr'' Alfonz]] (1157-1196), a [[Navarrai-ház]]ból származó [[Petronila aragóniai királynő|Petronila]] (1132-1174) aragóniai királynőnek, és férjének, az [[Urgell-ház]]ból származó [[IV. RamonRajmund Berengár, Barcelonabarcelonai grófjagróf|IV. Rajmund Berengár]]nak (1113–1162), [[Barcelona]] grófjának (1131–1162), Aragónia hercegének (1137-1162) a fia; uralkodott: 1164-től 1196-ig (Aragónia), (I. Alfonz néven Barcelona grófja, 1164-től 1196-ig; I. Alfonz néven Provence grófja, 1166-tól 1196-ig), <ref>Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf származott, nem Barcelonai-háznak, hanem [[Urgell-ház]]nak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.</ref>
* [[II. Péter aragóniai király|II. ''Katolikus'' Péter]] (1178-1213) (csatában elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1196-tól 1213-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Péter néven Barcelona grófja),
* [[I. Jakab aragóniai király|I. ''Hódító'' Jakab]] (1208-1276), az előzőnek a fia, uralkodott: 1213-tól 1276-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Jakab néven Barcelona grófja, I. Jakab néven [[Mallorca]] királya: 1231-től 1276-ig, I. Jakab néven [[Valencia tartomány|Valencia]] királya: 1238-tól 1276-ig),
13. sor:
* [[IV. Péter aragóniai király|IV. ''Szertartásos'' Péter]] (1319-1387), az előzőnek a fia, uralkodott: 1336-tól 1387-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Péter néven Barcelona grófja és II. Péter néven Valencia királya),
* [[I. János aragóniai király|I. ''Vadász'' János]] (1350-1396) (vadászaton bekövetkezett balesetben halt meg), az előzőnek a fia, uralkodott: 1387-től 1396-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. János néven Barcelona grófja és I. János néven Valencia királya),
* [[I. Márton aragóniai király|''Emberséges'' vagy ''Idős'' Márton]] (1356-1410), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1396-tól 1410-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Márton néven Barcelona grófja és I. Márton néven Valencia királya, II. Márton néven Szicília királya, 1409-től 1410-ig); vele – törvényes ágon – a Barcelonai-ház kihalt.<ref>1410-től 1412-ig tartó interregnum után a [[Burgundiai-ház|Trastámara-ház]] szerezte meg az Aragóniai Királyságot. 1412-ben ugyanis [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Antequerai Ferdinánd]] (1380-1416), a Trastámara-ház kasztíliai ágából származó [[I. János kasztíliai király|I. János]] (1358-1390) kasztíliai és leóni királynak, valamint Eleonórának (1358-1382), [[IV. Péter aragóniai király|IV. ''Szertartásos'' Péter]] (1319-1387) aragóniai király leányának a fia lett Aragónia királya; ő Trastámara-ház aragóniai ágából származó első király.</ref>
 
===Mallorca királyai és királynője az Aragóniai-házból (a Barcelonai-ház oldalágából)===
30. sor:
* [[III. Frigyes szicíliai király|III. (Együgyű) Frigyes]] (1341-1377), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1355-től 1377-ig,
* [[I. Mária szicíliai királynő|I. Mária]] (1363-1401), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1377-től 1401-ig,
* [[I. Márton szicíliai király|I. (Ifjabb) Márton]] (1376-1409), [[I. Márton aragóniai király|''Emberséges'' vagy ''Idős'' Márton]] (1356-1410) aragóniai királynak a fia, feleségül vette I. Mária királynőt (aki az első felesége lett), uralkodott: 1392-től a felesége jogán, a feleségével együtt, 1401-től egyedül, 1409-ig,
* [[I. Márton aragóniai király|II. (Idősebb) Márton]] (1356-1410), az előzőnek az apja, uralkodott: 1409-től 1410-ig (I. Márton néven Aragónia királya, 1396-tól 1410-ig). <ref>I. Márton és II. Márton szicíliai királyok - apai ágon - nem II. Frigyes szicíliai királytól származtak; azonban, mint Szicília királyai, ők is az Aragóniai-ház tagjai. II. Márton (I. Márton apja) ugyanis I.Márton néven aragóniai király volt. Uralkodásuk alatt a Szicíliai Királyság továbbra is önálló volt állam volt.</ref>
 
==Provence grófjai és grófnői a Barcelonai-házból==
38. sor:
* II. Rajmund Berengár (1113?-1162), az előzőnek a bátyja, uralkodott: 1144-től 1162-ig ([[IV. Ramon Berengár, Barcelona grófja|IV. Rajmund Berengár]] néven Barcelona grófja, 1131-től 1162-ig),
* III. Rajmund Berengár (1135?-1166), I. Berengár Rajmund fia, uralkodott: 1162-től 1166-ig,<ref>Egyes források II. Dulciát (1165-1172), III. Rajmund Berengár leányát, 1166-tól 1167-ig Provence grófnőjének tartják.</ref>
* I. Alfonz (1157-1196), II. Rajmund Berengárnak ([[IV. RamonRajmund Berengár, Barcelonabarcelonai grófjagróf|IV. Ramon (Rajmund) Berengár]]nak, Barcelona grófjának) a fia, uralkodott: 1166-tól 1196-ig, ([[II. Alfonz aragóniai király|II. ''Trubadúr'' Alfonz]] néven Aragónia királya, 1164-től 1196-ig),<ref>I. Alfonz provence-i gróf nem csak II. Alfonz néven Aragónia királya, hanem I. Alfonz néven Barcelona grófja is volt, így azon utódait, akik Provence grófjai, illetve grófnője lettek, valóban a grófi Barcelonai-ház tagjainak lehet nevezni.</ref>
* IV. Rajmund Berengár (1158?-1181) (harc közben megölték), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1178-tól 1181-ig, mint régens,
* I. Sancho (1161-1223), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1181-től 1185-ig, mint régens, az uralkodástól megfosztották,
46. sor:
 
==Jegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
==Külső hivatkozások==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Barcelonai-ház”