„Csenger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor:
1576-ban a protestánsok is itt tartották híres zsinatukat a szentháromságtagadó Blandratisták ellen; e zsinat megbízásából szerkesztette [[Méliusz Juhász Péter]] az úgynevezett ''csengeri hitvallást''. Innen lehet számítani a kálvini irányzat uralomra jutását e vidéken. Gyakran tartottak itt ezután is zsinatot és egyházkerületi gyűlést, így 1583-ban, 1598-ban, 1604-ben és 1619-ben is. A [[17. század]]ban községi önállósága is megnövekedett. 1633-ban minden dézsmájára saját polgárai kaptak királyi engedményt.
Az 1600-as években ugyancsak több birtokosa volt; 1659-ben Kapy Klára, 1672-ben Divényi Ferenc, 1696-ban a [[szatmári vár]] szerepelt birtokosaként, majd a [[17. század]] ban a gróf Teleki, gróf Károlyi, báró Barkóczy, a Kállay, Kende, [[Eötvös család (vásárosnaményi)|Eötvös]], Klobusiczky, Rápolthi Nagy, Szuhányi, Fogarassy, Jékey, Urai, Ujhelyi, Korda, Becsky, Mátay, Riskó, Osváth, Hadadi, Belényessy, Komlóssy, Jánky és más családok, a [[19. század]] közepéig mellettük még a báró Jósika és Szőgyényi családok, a [[20. század]] elején legnagyobb birtokosa Szuhányi Ferenc volt.
A gazdag történelmi múlt legfontosabb tárgyi emlékeit a Csenger központjában található Helytörténeti Múzeum színes tárlatai őrzik és mutatják be az érdeklődőknek.
| |||