Szülei művelt, több nyelven beszélő emberek voltak. Édesapja 83 holdon gazdálkodott, Ő honosította meg [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmárban]] a Jonathan alma termesztését. A gimnáziumot [[Nagykálló]]ban, [[Szatmárnémeti]]ben és [[Mátészalka|Mátészalkán]] végezte. Alig nőtt fel, amikor 1945-ben -– konspirációs hiba miatt -– szovjetellenes szervezkedés tagjaként leleplezték, elhurcolták és szovjet hadbíróság elé állították. Az ítélet: 20 év szabadságvesztés, kényszermunka. 1948 januárjában érkezett meg az első [[Gulag]]-lágerbe, az [[Urál (hegység)|uráli]] [[CseljábinszkCseljabinszk|Cseljábinszkba]]ba.<ref>Galgóczy Árpád nem ért egyet az Akadémia szerinte következetlen átírási rendszerével. Ő az orosz kiejtéshez közeli átírást alkalmazza.</ref> Egy évvel később a legnépesebb gyűjtőtáborba, a Karaganda környéki Szpászkra került. Itt sok művelt, nagy tudású -– a sztálini zsarnoksággal szembeszálló -– orosz rabtársa volt, köztük [[Szuvorov]] dédunokája, valamint költők, festők, államférfiak, egykori nemesek leszármazottai. Ők ismertették meg vele az orosz költészetet. [[1954]]-ben kiszabadult, de csak [[1960]]-ban térhetett haza. Dolgozott segédmunkásként, volt műszaki fordító és szinkrontolmács is. Több évig volt alkalmazásban a [[Malév]]nál és a mindenkori sporthivatalnál is.
