„Páka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Zala
| járás = Lenti
| kistérség = Lenti
| rang = [[község]]
18 ⟶ 19 sor:
}}
'''Páka''' [[község]] [[Zala megye|Zala megyében]], a [[Lenti
== Fekvése ==
30 ⟶ 31 sor:
== Története ==
A település a [[14. század|
Első említése [[1389]]-ből való. A pákai uradalomhoz tartozott Szentpéterfölde, Pördefölde, Vétyem, Dömeföld, Csömödér, Hernyék, Alsó- és – Felső Zebecke és Ortaháza.
[[1431]]-ben ''Széchenyi László'' tulajdona volt, de még az évben elzálogosították a ''Rozgonyiaknak''. [[1440]]-ben azonban a birtokot elvesztette, mert ''Erzsébet királynő'' hűtlenség vádjával elkobozta pákai kastélyát és tartozékait. A királynő azokat ''Zágorhidai Demeternek'' juttatta. Néhány év múlva azonban, [[1447]]-ben a ''Széchenyiek'', a ''Perényiekkel'' együtt tulajdonosai a várnak. A következő évben a Szécsiek adták részüket zálogba. [[1457]]-ben [[Újlaki Miklós]]-sal szemben a '''Bánffyak''' szerzik meg egy részét. Páka ebben az időben is jelentős település, oppidum, azaz [[mezőváros]] volt. [[1541]]-ben a zalavári konvent ítélete alapján a pákai plébánosnak, Gergelynek adományozott egy malomhelyet. Egyébként ''Bánffy Lászlónak'' 12 portája volt a faluban. [[1545]]-ben [[Nádasdy Tamás]] az oppidum felét zálogba vette Pukhain Dorottyától, Erdődy Péter feleségétől.
[[1561]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] megerősítette azt az [[1557]]-ben [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] szigetvári főkapitány és '''Erdődy Péter''' között létrejött egyezséget, amely szerint Erdődy a Vas megyében levő Mogyorókerék várat, Vörösvár castellumot, valamint a zalai Katar castellumot és Páka várost tartozékaival együtt átadta a Zágráb megyei Medve váráért és a Körös megyei Rokonok castellumáért. A csere érényes volt, [[Báthori András (országbíró)|Báthori András]] országbíró be is iktatta az új tulajdonost. A település jelentőségét nem elsősorban lakosainak száma mutatta, bár az sem volt kicsi: [[1598]]-ban 24 házat laktak. Ennél fontosabb, hogy Páka pertinenciához 1631 ház tartozott. A legtöbb, 1159 ház a Bánffyaké volt. Megélhhetését a mezőgazdaság és a kézművesség biztosította.▼
Ezt a fejlődést akasztotta meg a
▲[[1561]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] megerősítette azt az [[1557]]-ben [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] szigetvári főkapitány és '''Erdődy Péter''' között létrejött egyezséget, amely szerint Erdődy a Vas megyében levő Mogyorókerék várat, Vörösvár castellumot, valamint a zalai Katar castellumot és Páka várost tartozékaival együtt átadta a Zágráb megyei Medve váráért és a Körös megyei Rokonok castellumáért. A csere érényes volt, [[Báthori András (országbíró)|Báthori András]] országbíró be is iktatta az új tulajdonost.
▲Ezt a fejlődést akasztotta meg a [[török hódoltság]]. A '''Kanizsa''' elestéig lényegében biztonságos területen levő város ezután a portyázó seregek mindennapos pusztításait volt kénytelen elszenvedni. A végvárrendszer megvédeni nem tudta.
A középkori temploma is ekkor pusztult el. Annak ellenére, hogy [[1121]]-ben már oklevél említi a [[Szent György]] tiszteletére emelt templomot, [[1334]].évi zágrábi lajstromban mégsem szerepel a község neve. A [[mezőváros]]i rangú település és vár plébániája [[1501]]-ben a bekcsényi főesperességhez tartozott, és a Péter nevű plébános mellett két káplán is működött.
A [[Oszmán Birodalom|török]] feldúlta ugyan a helységet, de teljesen lakatlanná sohasem lett. [[1652]]-ben ''Batthyány Ádám'' rendeletére házanként 20 szál fát kellett adni a [[Lenti]] végvár erősítéséhez. Páka 140 szálat adott. Az [[1690]]-ben készült jövedelem-összeírás malomról, szőlőtermésről tudósít. Leírja, hogy a terület török földesura nagy Mehmet, akinek évi 10 forintot, a szultánnak 7 forintot, ezenkívül természetbeli szolgáltatásokkal is tartoztak. Az [[1698]]-as feljegyzés szerint Pákán egy [[Szent György]] templom létezett, amelynek már csak alapjai vannak meg. A ''Bánffyak'' magvaszakadta, majd az örökös [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] felségárulás miatti fő- és birtokvesztése nyomán a kincstáré lett az oppidum. Az alsólendvai-lenti uradalomhoz és a csörnyeföldi judicatushoz tartozott. [[1690]]-ben ''Eszterházy'' nádor több más valaha Bánffybirtokkal együtt megvette.
A területen kétnyomásos gazdálkodást folytattak.
[[1698]]-ban is állt plébániája,bár a templom romos állapotú volt. Két káplánja a török által elpusztított Szent Adorján és Szent Lőrinc filiát is gondozta. A [[16. század]]ból licenciátus működéséről is tudunk. [[1705]]-től vannak meg az anyakönyvei és név szerint ismertek plébánosai. Akkoriban 17 filiális község tartozott hozzá. [[1720]]-ban romos templom maradványai fölött újra téglával építettek, javítottak, de elég rossz állapotban állt a templom ennek ellenére.Feljegyezték, hogy a központban a nép katolikus, a külső részeken még 18 "eretnek" van. Egy [[1719]]-ben született irat Pákát már nem oppidumként, hanem possessióként említette. Ez kétségtelenül a település jelentőségének csökkentését mutatja. Szent Péter és Pál tiszteletére épült torony nélküli templomát 1722-ben benedikálták, 1741-ben újjáépítették.▼
[[1747]]-ben már ismét oppidumként szerepelt a település, ahol Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom van, mellette paplakkal, a templom körül temetővel. A papról érdekes leírás van: filozófiát Zágrábban, teológiát [[Bologna|Bolognában]] tanult. A templom kegyura herceg [[Eszterházy Miklós]] volt. [[1763]]-ban a templomot megnagyobbították és 1776-ban Cimbal festményével ékesítették. A torony a templom nyugati oldalán épült fel zsindelytetővel, Esterházy Miklós, Erdődy Lajos és a hívek közreműködésével. 1778-ban a község híveinek száma 549, az egész plébánia területén pedig 3491
▲[[1705]]-től vannak meg az anyakönyvei és név szerint ismertek plébánosai. Akkoriban 17 filiális község tartozott hozzá. [[1720]]-ban romos templom maradványai fölött újra téglával építettek, javítottak, de elég rossz állapotban állt a templom ennek ellenére.Feljegyezték, hogy a központban a nép katolikus, a külső részeken még 18 "eretnek" van.
A [[18
▲[[1763]]-ban a templomot megnagyobbították és 1776-ban Cimbal festményével ékesítették. A torony a templom nyugati oldalán épült fel zsindelytetővel, Esterházy Miklós, Erdődy Lajos és a hívek közreműködésével. 1778-ban a község híveinek száma 549, az egész plébánia területén pedig 3491 hivő élt. A fából épült plébániaház akkor romos volt, de 1830-ban állt már a tégla épület.
▲A [[18. század|XVIII. század]] végi gazdálkodásról ad képet az a feljegyzés, hogy a hatalmas kiterjedésű irtásföldeket az Eszterházy hercegi uradalom zsellérekkel műveltette, akiktől csak évi 18 nap robotot kért, de adott esetben 30-40 holdat is műveltek családonként.
1793-ban 606, 1802-ben 666 lakosa volt.
90 ⟶ 58 sor:
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] után súlyos terheket viselő egykori jobbágyok Páka és a szomszédos települések (Csömödér, Zebecke, Kissziget, Ortaháza, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc, Tolmács) lakói az irtásföldekről megtagadták a tizedet és hegyvámot sem fizették.
A [[20
[[1925]]-ben 3 vegyeskereskedés, 3 kocsma, 7 cipész, 2 asztalos és 1 szabó működött. A katolikus elemi iskola két tantermében két tanító dolgozott. Fontos szerepet látott el a Hangya fogyasztási szövetkezet és gazdakör is. Volt egy nyersolajjal hajtott és egy vízimalom.
96 ⟶ 64 sor:
A legnagyobb birtokos, herceg [[Eszterházy Pál]] 917 hold és Imreh György, pördeföldei birtokos 155 hold fölött rendelkeztek. Ugyanakkor mindösszesen is csak 105 hold területe volt a 211 legszegényebb embernek.
A [[második világháború]] után nagy veszteség érte a falut: 31 hősi halott katona, elhurcolt, meggyilkolt zsidó és ártatlanul megölt polgári áldozata volt a szörnyű időknek. A [[Magyarországi földreform (1945)|földosztáskor]] 73 személy kapott földet a nagybirtokokból. [[1949]]-ben az 1471 hektár területű településen, 242 lakóházban 1206 fő lakott. Autóbusz összeköttetése 1950-től van. Az [[1960-as évek]]től dinamikusan fejlődött a község. Sorban épültek az új utcák. A "Boldogulás Útja" termelőszövetkezetben 251 tag dolgozott, 1529 holdon. Mindezek ellenére sokan jártak el távoli munkahelyekre, Lentibe, az olajiparba, Zalaegerszegre. Központos szerepét erősítette, hogy volt állatorvos, körzeti orvos, gyógyszertár, emellett 5 cipész, szabó, fodrász, asztalos,
▲[[1960-as évek]]től dinamikusan fejlődött a község. Sorban épültek az új utcák. A "Boldogulás Útja" termelőszövetkezetben 251 tag dolgozott, 1529 holdon. Mindezek ellenére sokan jártak el távoli munkahelyekre, Lentibe, az olajiparba, Zalaegerszegre. Központos szerepét erősítette, hogy volt állatorvos, körzeti orvos, gyógyszertár, emellett 5 cipész, szabó, fodrász, asztalos, kőmüves, ács szakmunkás dolgozott. A KTSZ-ben asztalos-, kárpítos- és ruhaüzem volt. Az ellátást önkiszolgáló élelmiszerbolt biztosította.
Általános iskolája a modernizálás után a környék legjobban felszerelt intézménye lett. A rendszerváltás után az infrastruktúra sokat javult. [[1992]]-ben elkészítették a település címerét.
== Pákán születtek ==
129 ⟶ 87 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Zala megye helységei}}
{{Lenti
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
| |||