„Ágis tragédiája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
FoBe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
*'''Leónidás''': ''Látzedémoni'' Király
*'''Ámfares''': nagy Görög Vezér, Leónidás' titkosa
*'''Ágézilaus''': fő ember, Királyi tanácsos, család barát, 'S Hazája'
*'''Ágis''': nagy Görög herceg, igaza Haza-fi
*'''Agiaris''': Felesége
31. sor:
A dráma [[1772]]. [[december 4.|december 4]]-e után jelent meg, de a címlap alapján még ebben az évben. 1772. december 4-i dátumot a [[Bessenyei György]]öt támogató [[Grass Frigyesné]] [[Kollár Ádám]]hoz írott levele alapján állapítja meg Bíró Ferenc,<ref>Bessenyei György összes művei. Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990: 46.</ref> amelyben a udvarhölgy beszámol arról, hogy Bessenyei bemutatta Mária Teréziának drámáját.
Az eredeti kiadás pontos címlapja: Ágis trágédiája, öt játékban, versekben. Bétsben, Nyomtattatott Kaliwoda Leopóld
Ez az év [[Bessenyei György]] írói fellépésének első esztendeje. Ebben az évben az ''Ágis tragédiája'' előtt három műve látott napvilágot: ''[[Hunyadi László trágédiája]]'', ''[[Az embernek próbája]]'' és az ''[[Eszterházi vigasságok]]''.
== Ajánlás ==
A dráma ajánlásának címzettje [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]]. Az ajánlást (és a művet) a kor szokásai szerint be kellett mutatni a címzettnek, mint a Megjelenés körülményeinél láttuk, hogy jóváhagyja. Az uralkodó [[Kollár Ádám]]ot kérte fel, hogy ellenőrizze a darabot, elfogadható-e az ajánlás. Mindez azért jelentős, mert eszerint a dráma problematikája, amely a királyi hatalom és az alattvalók viszonyát feszegeti, teljesen elfogadható volt az uralkodó és környezete számára.
[[Bessenyei György]] az ajánlás szövegében egyértelmű párhuzamot von Leonidas és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása között: mindkettejük problémája, hogy az uralkodó szándékai nem vagy nehezen érnek el az alattvalókhoz, és az uralkodó is nehezen tud ítélni a felmerülő esetekben, mert „Nehéz ott ... egy halandónak igaz ítéletet tenni, hol sok szolgák' szájában, az igazság, hamis szinnel, 's a' hamisság igaz formával járhatnak.”<ref>Bessenyei György összes művei. Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990: 296.</ref>
== Tudósítás ==
Az ajánlás mellett Bessenyei egy „Túdósítás”-t, előszót is csatol a drámához. A tudósítás fontos adalékokkal szolgál mind a dráma és Bessenyei irodalomi programja eszmetörténeti és irodalomelméleti hátteréhez:
*„úgy hiszem, hogy egy Trágédiába is, mint egyéb írásokba, leg-job törvény az igazságnak ’s emberi indulatoknak természet szerént való fel-fedezések” <ref name="Bes297">Bessenyei György összes művei. Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990: 297.</ref>
*„továb minden mesterség a’ba áll hogy a’ beszélők egy-másnak illendőképen feleljenek, mint a’ Trágédiában elő-forduló személyenek sorsok azt magokkal hozzák” <ref name="Bes297"/>
49. sor:
Fontos még az előszó kapcsán hangsúlyozni, hogy Bessenyei írói szándékának bejelentése mellett olvasói reakciókat is vár.
== Felhasznált irodalom ==
# Bessenyei György összes művei. Színművek. S.a.r. Bíró Ferenc. Budapest, [[Akadémiai Kiadó]], 1990.
# Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei. Budapest, Akadémiai, 1970.
| |||