„Hegedűs László (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bebörtönzött magyar költők, írók kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
38. sor:
1956. október 23. után minden egészségügyi dolgozónak jelentkeznie kellett a hozzá legközelebbi egészségügyi munkahelyen. Hegedűs ezért Központi Honvéd Kórházban lett önkéntes mentős. A Központi Honvéd Kórházból járt ezután menteni a sebesülteket - nemzeti és politikai hovatartozástól függetlenül - egy honvédségi mentőautóval. Járt a Corvin közben, a Tűzoltó utcában, a Práter utcában, a Royal Szállónál, a Széna téren, a Körtéren is. A harcok lecsendesedése után, november 13-án fejezte be a rendszeres mentést, és ottmaradt a kórházban, az idegsebészeten asszisztensnek.
Hegedűsék ellenállása november 4-e után kezdődött, ami csoportban szervezkedésből, és röpcédula gyártásból, szórásból állt. A röplapokat a Felkelő Forradalmi Ifjúság, és a Forradalmi Magyar Ifjúság névvel írta alá. Bázishelyük a Központi Honvéd Kórház volt. Főleg a II. Női Klinikán tevékenykedő „Bagoly” csoporttal volt kapcsolatban. Az ellenállás időszaka alatt is mentett: az ÁVÓ elől a lőtt sebbel fekvőket, illetve a menekülni akarókat a határ felé.
Hegedűst egy kórházi beteg jelentette fel, aki tudott a szervezkedésről, a röpcédulagyártásról. 1957 májusában tartóztatták le, a Gyűjtő fogházba került. 1958-ban került sor az első tárgyalásukra. Egy perben voltak vele: [[Nagy József]], [[Szabó Lajos]], [[Forgách Ferenc]], [[Vancsó Béláné]], [[Bárány János (forradalmár)|Bárány János]], [[Ivicz György]] , [[Tóth Nándor]], [[Mécs Imre]], [[Halkrand Ferenc]], [[Molnár Lajosné]], [[Haffner István]] és [[Molnár Klára]]. Hegedűs nyolcad rendű vádlottként szerepelt. A vérbíró [[Tutsek Gusztáv]], ügyvédje [[Gaszt István]] majd [[Jármai Ildikó]] volt. Vádak között szerepelt a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, katonai személy határátkelésének elősegítése, társadalmi tulajdon elsikkasztása (ezt később kivették). Az ítélet életfogytiglani börtönbüntetés lett, tíz évre egyes jogoktól való eltiltás, és teljes vagyonelkobzás. Négy társát: Nagy Józsefet, Szabó Lajost, [http://szabadnet.origo.hu/20061024nevmutato.html?pIdx=10/ Ivicz Györgyöt] és Bárány Jánost halálra ítélték.
A Gyűjtőből Vácra került. Itt részt vett az 1960-as éhségsztrájkban. Ennek letörése után a sátoraljaújhelyi büntetőbörtönbe vitték.
1963-ban, az általános amnesztiával szabadult,a próbálkozások, hogy besúgónak szervezzék be, mindvégig sikertelenek maradtak. Még fél évig rendőri felügyelet alatt volt, és egészen a rendszerváltásig megfigyelték.
| |||