„Gegő Elek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infoboxcsere |
|||
34. sor:
1829-ben szentelték pappá, 1831-ben Pozsonyban kezdte szónoki működését. [[Czuczor Gergely]] barátjaként és [[Széchenyi István]] híveként nyomon követte az országban zajló változásokat. Az [[1832–36-os pozsonyi országgyűlés|1832–36-os országgyűlés]] ideje alatt már [[Pest (történelmi település)|Pest]]en működött. Hazafias szónoklatai miatt hírnevet szerzett, többször megintették, kiadott munkáit [[cenzúra|cenzúrázták]]. Matematikai, földrajzi munkákat fordított magyarra, melyből sajnos kevés maradt fenn.
1833-ban a pesti angolkisasszonyok intézetében kezdett magyar nyelvet, illetve magyar nyelven oktatni, és 1836-ig, moldvai útjáig ott is maradt.
[[Perger János (jogtudós)|Perger János]] rendes tag Gegő Eleket levelező tagnak ajánlotta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] 1834-ben, azonban egyetlen hiányzó szavazat miatt csak a következő esztendőben választották meg [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]hez hasonlóan. Az 1834-es esztendőben önként nyújtott be általa gyűjtött csíkszéki szavakat, melyek majd az 1838-ban megjelenő Tájszótárba kerültek bele.
Az Akadémia támogatásával és kérdéseivel [[1836]]-ban tette [[moldva]]i utazását, mely mindössze három hétig tartott, ám útja miatt a [[csángók|csángó]] nép és kultúra első tudományos igényű bemutatójaként, feldolgozójaként tartják számon. Sok segítséget kapott a [[Tatros (település)|Tatros]]on szolgáló ''Pap Sándor'' plébánostól, többek között az 1648-ból származó Bandulovics Márk bosnyák ferences, moldvai püspök egyházlátogatási jegyzőkönyveinek ''(Codex Bandinus)'' a felfedezését is neki köszönhetjük. Gyűjtőmunkája végeztével 1837 júniusában 124 lapnyi anyagot terjesztett az Akadémia elé.
| |||