„Appenzell Ausserrhoden kanton” változatai közötti eltérés

'''Appenzell Ausserrhoden''' (svájci német dialektusban ''Appezäll Osserode'', [[Francia nyelv|franciául]] ''Appenzell Rhodes-Extérieures'', [[Olasz nyelv|olaszul]] ''Appenzello Esterno'', [[Rétoromán dialektusok|rétorománul]] ''Appenzell Dadora'') [[Svájc]] egyik [[Svájc kantonjainak listája|kantonja]] az ország északkeleti részén. Túlnyomórészt német anyanyelvű lakosainak száma 2013-ban 53 691 volt. Székhelye [[Herisau]], a kantoni bíróság azonban [[Trogen|Trogenben]] található.

Appenzellt először 1071-ben említik, mint a [[Sankt Gallen-i kolostor|Sankt Gallen-i apátság]] földjét (latinul ''abbatis cella'', az apát telke). Herisau első említése még korábbi, 907-ből való.

A 14. század közepére az appenzelli parasztok és a Sankt Gallen-i apát között a legeltetési jogok, adók, dézsmák miatt elmérgesedett a viszony. Szövetségeseket keresve mindkét fél csatlakozni kívánt az akkoriban megalakult [[Sváb Liga|Sváb Ligához]]. Konstanz és Sankt Gallen városának (a város és az apátság viszonya sem volt felhőlenfelhőtlen) támogatásával Appenzellt 1377-ben felvették a Ligába, és azontúl megtagadta a Kuno von Staffeln apát által követelt adók és ajándékok egy részét. Kuno a [[Habsburg-ház|Habsburgokhoz]] fordult segítségért és 1392-ben szövetséget kötött velük, melyet 1402-ben megújítottak. Válaszul Appenzell 1401-ben [[Sankt Gallen]] várossal kötött védelmi szerződést.

Az apáttal és szolgáival való viszony teljesen megromlott, különösen miután a kolostor ispánja kiásatott egy eltemetett holttestet, hogy megszerezhesse a ruháját. Az appenzelliek fellázadtak és elkergették az apátsági tisztviselőket. 1402-ben, feltehetően tartva a Habsburgoktól, a Sváb Liga kizárta a lázadó tartományt és az apátnak sikerült megegyeznie Sankt Gallen városával, hogy bontsák fel szövetségüket Appenzellel. Appenzell erre az [[Ósvájci Konföderáció]] tagjával, [[Schwyz kanton|Schwyz kantonnal]] kötött védelmi szövetséget és [[Glarus kanton]] is engedélyezte polgárainak, hogy segítségére siessenek. A Sváb Liga erre Appenzell ellen vonult, de 1403. május 15-én a Speicher-hágóban Vögelinsegg falunál vereséget szenvedtek. Az appenzelliek 1405. június 17-én a Stoss-hágóban újabb győzelmet arattak és tovább terjeszkedtek: még a kolostor apátját is sikerült elfogniuk, mire válaszul a [[Konstanz|konstanzi]] püspök kiközösítette őket.

A lázadó polgárok sikereire válaszul 1406-ban osztrák nemesek létrehozták a Szent György Pajzsa lovagrendet (''Sankt Jörgenschild''). A lovagok bregenzi győzelme után Appenzell, Sankt Gallen és Schwyz szövetsége felbomlott, de az appenzelliek kivívták függetlenségüket a Sankt Gallen-i kolostortól.

1411-ben Appenzell társult tagként csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz, 1513-ban pedig teljes jogú kantonná vált.

A [[reformáció]] 1522-től kezdett el terjedni a kantonban. A községek egy része áttért, míg mások megmaradtak a katolicizmus kebelében. A fokozódó vallási feszültségek miatt a kantoni gyűlés (''Landesgemeinde'') 1525 áprilisában úgy döntött, hogy minden egyházközségnek el kell döntenie melyik felekezethez akar tartozni, ezután pedig létrejött a protestáns Ausserrhoden és a katolikus [[Appenzell Innerrhoden kanton|Innerrhoden]] félkanton. A két közösség közötti béke csak a [[második kappeli háború]] után állt helyre; a későbbiekben támogatták egymás külpolitikai (francia szövetségesi) és gazdasági (közösen léptek fel a helyi takácsok konfliktusában Sankt Gallen lenszövőivel szemben) érdekeit.

1798-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái megszállták Svájcot és a franciák által létrehozott [[Helvét Köztársaság|Helvét Köztársaságban]] a két Appenzellt Säntis kantonba tagolták be, de a köztársaság 1803-as bukása után visszakapták korábbi függetlenségüket.

Appenzell Ausserrhoden délkelet felől [[Appenzell Innerrhoden kanton|Appenzell Innerrhoden]] kantonnal határos, és a két Appenzellt teljesen egészében körbeveszi [[Sankt Gallen kanton]]. Területe 243 km², legmagasabb pontja a 2503 méteres [[Säntis]]. Érdekesség, hogy a kanton földrajzi középpontja területén kívül, Appenzell Innerrhodenben fekszik.

1995-ig a kantont három kerületre (Hinterland, Mittelland, Vorderland) osztották, ám ekkor ezeket megszüntették. A régi kerületi beosztás azonban nem hivatalosan a mai napig fennmaradt.

A kantont 2013-ban 53 691-en lakták, közte 6 959 (13,22%) külföldi állampolgár. Többségük anyanyelve a német svájci dialektusa. Történelmi okok maattmiatt a lakosság többsége (51%) evangélikus vallású, míg a katolikusok aránya 31%.