„Jobst Kázmér” változatai közötti eltérés

'''Jobst Kázmér''' ([[Pécs]], [[1924]]. [[december 6.]] - <ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|356}}</ref>) [[Széchenyi-díj]]as magyar orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A kémiai morfológia és a hisztokémia neves kutatója. 1973 és 1979 között a [[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Orvostudományi Egyetem]] (ma a Pécsi Tudományegyetem része) rektorhelyettese.

1942-ben érettségizett, majd felvették a [[budapest]]i [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki Egyetem]] Vegyészmérnöki Karára, ahol 1946-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát.<ref name="plex"/> Ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait a [[Pécsi Tudományegyetem]] Orvosi Karán, ahol 1952-ben szerzett orvosi diplomát (addigra az orvosi kar különvált Pécsi Orvostudományi Egyetem néven).<ref name="plex"/> Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után, orvosi tanulmányai alatt a POTE Kémiai Intézetében [[karotinok|karotinoid]] és [[lipidek|lipidkémiai]] kutatásokkal foglalkozott. Orvosi diplomájának megszerzése után a POTE Kórbonctani Intézetében a [[nukleinsavak]] [[mikroszkóp|szubmikroszkópikus]] [[Morfológia (biológia)|morfológiai]] és hisztokémiai vizsgálatával kezdett el foglalkozni (1968-ig). 1956-ban kórbonctan-kórszövettan szakorvosi, 1959-ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosi képesítést szerzett. 1968-ban az egyetem Klinikai Kémiai Intézetének (ma: Laboratóriumi Medicína Intézet) vezetője lett, illetve ugyanekkor [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést kapott. 1973-ban a POTE rektorhelyettese lett, amely tisztségét 1979-ig töltötte be.<ref name="plex"/> 1992-ben [[professor emeritus]]i címet kapott, illetve kinevezték a [[siklós]]i kórház laboratóriumának vezetőjévé. 1995-ben [[habilitáció|habilitált]] a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.<ref name="plex"/>