„Székely Bertalan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
[[1859]] telén Münchenbe ment [[Karl von Piloty|Pilotyhoz]] tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori [[Önarckép]]ét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király holttestének megtalálása. [[1861]]-ben festette ''Dobozy és hitvese'' c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett.
[[Fájl:Szekely Bertalan egesz alakoskep Szinhazi Elet 1935 21sz 32old.jpg|bélyegkép|balra|200px|Székely Bertalan egész alakos fotója]]
[[1862]]-ben készítette [[Gregus János]] arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. [[1863]]-ban ''[[VII. Károly német-római császár|VII. Károly]] császár menekülése'' c. falképével ([[München]], [[Bayerisches Nationalmuseum]]) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan [[1864]]-ben tért haza. [[1866]]-ban alkotta a ''Mohácsi vész'', a következő évben pedig az ''[[Egri nők]]'' c. nagy sikert aratott történelmi képeit. [[1869]]-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], [[Petőfi Sándor]] és egyéb költők, írók költeményeihez. [[1870]]-ben készült ''[[V. László magyar király|V. László]]'' c. történelmi kompozíciója és [[1871]]-ben a ''Nő élete''
Az Amerikában dolgozó [[Eadweard Muybridge]] vagy a francia Etienne-Jules Marey fényképezőgépet felhasználó mozgáskutatásaival párhuzamosan Székely is foglalkozott mozgáskutatással.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/410.html Magyarország a XX. században . III-53. Fotóművészet]</ref>
|