Wikipédia

„Aspazija” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: szül, hal kategóriák
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név = Elza Pliekšāne
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név = Johanna Emīlija Lizete Rozenberga
| születés helye = [[Jelgava]] melletti Zaļenieku majorság
| születés dátuma = [[1865]]. [[szeptember 11.]]
17. sor:
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés = [[Három-Csillag Érdemrend]]
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! -->
}}
 
'''Aspazija''' (sz. ''Johanna Emīlija Lizete Rozenberga,'', férjezett nevén ''Elza Pliekšāne, ''; [[1865]]. [[március 16.]] – [[Dubulti]], [[1943]]. [[november 5.]]) lett írónő, politikus.
 
==Élete==
Elemi és középiskolai tanulmányait [[Jelgava|Jelgavában]] leányiskolában illetve leánygimnáziumban végezte. Az irodalom és a színház iránti érdeklődése korán megnyilvánult, és még diák korában tagja lett különböző ifjúsági szervezetnek is. A ''Jaunā strāva'' („Új Áramlat”) irodalmi-politikai szervezet tagjaként ismerkedett meg annak vezetőjével Jānis Pliekšānsszal ([[Rainis]]) aki ekkor mint fiatal költő és ügyvéd irodalmi folyóiratot adott ki. 1897-ben összeházasodtak. Előbb a litvániai [[Panenvėžys]]ben, majd [[Moszkva|Moszkvában]] telepedtek le.
 
1905-ös forradalom elbukását követően a svájci [[Lugano]]ba emigráltak. Innen 1920-ban tért férjével együtt Lettországba. 1920-tól Aspazija a [[Lett Szociáldemokrata Párt]] [[feminizmus|feminista]] platformjának a vezetője és parlamenti képviselő haláláig.
31. sor:
Már középiskolai tanulmányai során felkeltette érdeklődését a nők helye a kor társadalmában. Irodalmi munkássága a női [[emancipáció]] kérdéséről írt színdarabjaival kezdődött. Első színdarabjával az „Atriebēja” ''(A bosszúálló nő)'' című drámával ugyan díjat nyert, de a [[cenzúra]] nem engedte bemutatni. Ez a darabot több dráma követte, amelyek központjában általában a [[romantika|romantikus]] lázadó nő állt.
 
A századfordulótól mint költő is ismertéismertté vált, és egyre nagyobb sikereket ért el. Első verseskötete, a ''Sarkanās puķes'' (Piros virágok) 1897-ben jelent meg. Ez a kötet romantikus verseket tartalmazott, ahogy egyik kritikusa írta róla, ''Aspaziával lélek költözött a lett irodalomba.''
 
1897-ben el kellett hagynia Lettországot. A száműzetés idején írt verseinek a hangja már jóval komorabb. Ezek a versek 1904-ben ''Dvēseles krēsla'' („A lélek alkonya”) címen jelentek meg.
62. sor:
* Izplesti spārni ''(Kibontott szárnyak)'' (1920)
* Raganu nakts ''(Boszorkányéj)'' (1923)
* Trejkrāsaina saule ''(Háromszínű nap)'' (1926)
* Asteru laikā ''(Őszirózsa idején)'' (1928)
* Dvēseles ceļojums ''(Lélekvándorlás)'' (1933)
79. sor:
* Kopoti raksti 10 sēj. (1920–1924)
* Mana dzīve un darbi 6 sēj. (nepabeigti) (1931–1940)
* Raksti 5 sēj. ([[iUSA]], 1963–1971)
* Raksti 6 sēj. (1985–1988)
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Aspazija”