„Elbert János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál + PORT.hu
Filmszerepe.
23. sor:
 
==Élete==
Középiskolai tanulmányait [[Budapest]]en végezte, [[1950]]-ben [[érettségi vizsga|érettségiérettségizett]]zett, és ezt követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karán (ELTE-BTK) , orosz-lengyel szakon tanult, majd szerzett diplomát [[1955]]-ben. Az 1956-os megalakulása után munkatársa lett a [[Nagyvilág (folyóirat, 1956–)|''Nagyvilág'']] c. [[folyóirat]]nak, amelynél csaknem két évtizedig dolgozott. Közben orosz, lengyel, angol irodalmat fordított, emellett műfordítói és szovjet irodalomtörténeti előadásokat tartott az ELTE-n, mint a világirodalmi tanszék [[Adjunktus (oktatás)|adjunktusa]]. Tanított a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] is.
 
A [[Színházi Adattár]]ban regisztrált bemutatóinak száma: '''159'''.<ref>2013 január 12-i lekérdezés</ref>
39. sor:
[[Ungvári Tamás]] (az író unokatestvére, aki a tetemet azonosította) és mások is cáfolandó legendaként említenek egy népszerű [[összeesküvés-elmélet|összeesküvés-elméletet]], miszerint Elbert a [[magyar titkosszolgálat]] informátora volt, és a [[KGB]] gyilkoltatta meg azért, mert 1956-ban tolmácsolt Budapesten [[Jurij Vlagyimirovics Andropov|Andropovnak]], amikor az titokban az amerikaiakkal találkozott.<ref>[http://index.hu/politika/belfold/elbert0227/ Bohus Péter: Rejtélyes baleset áldozata is az ügynöklistán] Index.hu, 2005. február 27.</ref> Az elmélet szerint a nem sokkal korábban, 1982-ben hatalomra került Andropovnak eszébe jutott, hogy a 26 évvel (!) korábbi találkozó diszkreditáló lehet, ezért Elbertet a KGB segítségével gyorsan eltetette láb alól. Az összeesküvés-elmélet terjesztőit nem zavarja, hogy az 1956-os állítólagos találkozó amerikai résztvevőit és az általuk minden bizonnyal készített feljegyzéseket a KGB-nek nem volt hatalmában eltüntetni.
 
Egy másik elméletet [[Odze György]] vetett fel, aki saját bevallása szerint is keveri az oknyomozást a szépirodalommal. Eszerint Elbertnek [[Szentpétervár|leningrádleningrádi]]i szeretője volt, és egy tőle kapott, orosz ellenzékiek [[szamizdat]] írásait tartalmazó [[mikrofilm]]et akart kicsempészni nyugatra. Odze szerint a KGB ezt akadályozta meg, és megölésével elrettentő példát szolgáltatott.<ref>[http://hvg.hu/velemeny/20070206_elbert.aspx Pelle János írása], hvg.hu, 2007. február 6.</ref>
 
==Művei==
45. sor:
*Klasszikus orosz költők (válogatás, jegyzetekkel, Bp., 1978)
*A világ drámairodalma a [[Nemzeti Színház]]ban (tanulmány, [[Színháztudományi Szemle]], 1980)
=== Interjúk: ===
*A színház tünékeny művészete. Beszélgetés Elbert Jánossal (riporter [[Vinkó József (újságíró)|Vinkó József]], [[Magyar Hírlap]], 1981. 15. sz.);
*„Úgy dolgoztam akár egy mesterember” (beszélgetés Elbert Jánossal, riporter [[Nádasy László]], [[Szovjet Irodalom (folyóirat)|Szovjet Irodalom]], 1983. 10. sz.);
 
== Játékfilm ==
* Az 1970-ben bemutatott [[Gyula vitéz télen-nyáron]] című filmvígjátékban a Tudós Klub előadóját alakította.
 
==Bibliográfia ==