„Szászsebes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
61. sor:
[[1597]]-ben és [[1659]]-ben ismét országgyűlést tartottak benne. A [[16. század]]ban nemcsak evangélikus, de [[Kálvinizmus|református]] iskolája is működött, [[1580]]-ban pedig itt nyomtattak ki egy [[Óegyházi szláv nyelv|ószláv nyelvű]] [[Ortodox kereszténység|ortodox]] rituálét. Ortodox nyomda később, [[1683]] és [[1687]] között is volt itt, amikor [[Gyulafehérvár]]ra költözött. [[1661]]-ben [[Ali Csengizade|Ali basa]] serege feldúlta.
 
[[1708]]-ban [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] [[Kurucok|kurucai]] felégették.<ref>[http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3367.pdf Vízaknai Bereczk (Briccius) György naplófeljegyzései (1693-17171693–1717)] és Cserei Mihály: ''Erdély históriája.'' Bp., 1983, 402–03. o.</ref> A városban [[1750]]-ben 302 háztartást számoltak össze, a legtöbben a csizmadia (18-an), a szabó (tizen), a szűcs és a mészáros mesterségeket űzték (nyolcan-nyolcan). [[1744]] és [[1749]] között 161 [[markgräflerland]]i, [[1770]]–[[1771]]-ben 49 [[Baden (tartomány)|badeni]] és [[hanau]]i protestáns család telepedett le a falaktól északra, a Malom-csatorna mentén, létrehozva az Altgasse (str. Progresului), Neugasse (str. Avram Iancu) és Quergasse (str. Dorobanți) utcákat. A durlachereknek nevezett népesség saját bírót választott és saját iskolát tartott fenn. Csak lassanként váltak teljes jogú polgárokká és azonos vallásuk ellenére nagyon sokáig nem házasodtak össze a szászokkal. Sokan közülük takácsok és posztócsapók voltak.
 
Az [[1778]]-as [[kolera]]járvány csak a szászok közül 935 áldozatot követelt.
158. sor:
Fájl:Reformed church sebes.jpg|Református templom (1900-ban épült)
Fájl:Balaur bondoc.jpg|A város északi határában talált ''Balaur bondoc'' dinoszauruszfaj rekonstrukciója
Fájl:Josephinische Landaufnahme pg186.jpg|Szászsebes környéke 1769-17731769–1773 között
</gallery>