„Glattfelder Gyula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzsi (vitalap | szerkesztései) Link beszúrása |
a Jezsuita → Jézus Társasága, egyéb apróság AWB |
||
8. sor:
Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. El kellett hagynia [[Románia|Romániát]] és [[Szeged]]re tette át székhelyét. A [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápa]] is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A Csanád egyházmegyei püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által. 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan [[1950]]-től [[Szeged-Csanádi egyházmegye]] név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
Glattfelder Gyula püspök nehéz feladatok elé nézett Szegeden, az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, nem volt székesegyház, nem volt püspöki palota. [[Klebelsberg Kuno]] kultuszminiszter segítségével [[1930]]-ra felépül a [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]], amely egyben a püspökség [[székesegyház]]a lett, [[1932]]-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a [[Kolozsvár]]ról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a [[Jézus Társasága|jezsuiták]]ra bízta Csanád egyházmegye püspöke. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. [[1942]]-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.
Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, [[1927]]-től a felsőház tagja, majd az Actio Catholica elnöke volt. [[1943]]-ban megkapta a [[kalocsa]]i [[érsek]]i kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] Budapesten meghalt.
== Főbb munkái ==
| |||