„Csepeli-sík” változatai közötti eltérés

Jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, 20%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. Potenciális növényzete a Duna-mentén ártéri [[ligeterdő]] és [[mocsár]], a mentett ártéren keményfaliget és láperdő (mocsárrétek mozaikjával), a [[Turjánvidék]]en keményfaliget, láprét-láperdő, zárt alföldi tölgyes, [[Apaj (Magyarország)|Apaj]]–[[Kunszentmiklós]] térségében szikes puszta. Nyugaton a táj meghatározó eleme a Duna]] hullámtér többé-kevésbé összefüggő ártéri növényzete. Ettől Keletre a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak. Délen a meglévő ősi szikesek mellett a meszes-szódás talajon másodlagos szikesedés indult meg. A regenerációs potenciál a hullámtéren az inváziós fertőzöttség függvényében jó, a szikes pusztákon és [[Turjánvidék]]en jó. A [[Flóra (biológia)|flóra]] a változatos élőhelyek következtében gazdag. Aktuális növényzetében jellemzők: puhafa- és keményfaligetek és utóbbiak fehérnyáras származékai (Duna jobb part, [[Csepel-sziget]]: [[fekete galagonya]], [[téli zsurló]], [[hóvirág]], [[nyári tőzike]]), [[ligeti csillagvirág]], [[ligeti szőlő]], kőrises égerláp, csátés és kékperjés láprétek ([[Turjánvidék]]: [[mézgás éger]], [[magyar kőris]], [[kornistárnics]], [[pókbangó]]); nádas úszólápok ([[Soroksári-Duna]]: [[tőzegpáfrány]], [[lápi csalán]]); szikes rétek, ürmös szikespuszták ([[sziki üröm]], [[magyar sóvirág]]), vaksziknövényzet ([[pozsgás zsázsa]], [[magyar sóballa]]) ([[Kunszentmiklós]], [[Apaj (Magyarország)|Apaj]]); homokpusztagyepek ([[Csepel-sziget]]: [[magyar csenkesz]]).

*[[Apaj (Magyarország)|Apaj]]