„Diszkrét eloszlás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (hiv. korr, egyéb apróság AWB)
Nincs szerkesztési összefoglaló
\,
d \bold P,
</math> vagy
<math>
\int_{-\infty}^{+\infty}
* Ha megfigyeljük, a definíció határozottan végtelennek tünteti fel az ''X'' lehetséges értékeinek halmazát. Ennek ellenére a lottós példán láttuk, hogy lehet ez a halmaz [[véges halmaz|véges]] is. Véges sok felvehető érték esetében az {x<sub>1</sub>, x<sub>2</sub>, … , x<sub>''i''</sub>, …} halmaz elemei egy megfelelő x<sub>''j''</sub> felett 0 valószínűséggel következnek be. A lottó konkrét esetében ez az x<sub>''j''</sub> elem a 90. elem.
 
* Érdemes kiemelni, hogy a diszkrét eloszlású valószínűségi változóra, még az első megjegyzésben elítettemlített szűkebb definíció esetén se teljesül feltétlenül, hogy az általa felvehető értékek [[topológia]]i értelemben [[diszkrét halmaz]]t alkotnak.
 
* A [[valószínűség-számítás]]ban szoktak [[diszkrét valószínűségi változó]]ról is beszélni. A diszkrét valószínűségi változók pontosan a diszkrét eloszlással rendelkező valószínűségi változók. Mivel az eloszlásukban azonos valószínűségi változók önmagukban egymástól lényegében megkülönböztethetetlenek a valószínűség-számítás számára, így a diszkrétség valószínűségi változóra és eloszlásra megfogalmazott formája tulajdoképptulajdonképp ugyanazt a fogalmat takarja.
 
== Lásd még ==