„Eisenhower-doktrína” változatai közötti eltérés

Az '''Eisenhower-doktrína''' egy amerikai politikai kezdeményezés volt, amely [[Dwight D. Eisenhower|Eisenhower]]ről, az [[Amerikai Egyesült Államok]] elnökéről kapta a nevét. A doktrína születése az 1956-os [[szuezi válság]]hoz köthető, ennek során az Egyesült Államok nyomására [[Franciaország]] és az [[Egyesült Királyság]] kénytelen volt kivonni csapatait [[Egyiptom]]ból. Az Egyesült Államok ekkor megrettent az olajban gazdag [[Közel-Kelet]]en keletkezett hatalmi vákuumtól, és ezért a Kongresszus 1957-ben elfogadta az Eisenhower-doktrínát, mely megengedte az elnöknek, hogy segítsen bármely közel-keleti országot, amelyről úgy ítélik, hogy a [[kommunizmus]] által veszélyeztetett. Bár a megfogalmazás szerint a doktrína általánosságban a nemzetközi kommunizmus terjedésének próbált gátat szabni, megszületését annak a konkrét törekvésnek köszönheti, amely [[Gamal Abden-Nasszer|Nasszer]], az egyiptomi elnök ambícióit próbálta korlátozni. 1958-ban ennek a doktrínának a szellemében küldtek angol és amerikai csapatokat a nyugatbarát rezsimek megsegítésére [[Jordánia|Jordániába]] és [[Libanon]]ba. Az Eisenhower-doktrína tulajdonképpen azt deklarálta, hogy az Egyesült Államok számára a Közel-Kelet egy kiemelt fontosságú terület.

==Forrás==

==Irodalom==

*Meiertöns, Heiko (2010): The Doctrines of US Security Policy - An Evaluation under International Law, Cambridge University Press, ISBN 9780521766487.