„Tyrannosauridae” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Nyelv javítása forrássablonban |
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
||
52. sor:
[[Fájl:Tyrannosauridae hand elements 01.JPG|bélyegkép|260px|jobbra|Az ''Albertosaurus'', a ''Tarbosaurus'', a ''Daspletosaurus'' és a ''Tyrannosaurus'' (nem méretarányos) bal kézfeje. Megfigyelhető, hogy a ''Tyrannosaurusnál'' a harmadik kéztőcsont nem forrt egybe a második ujjal.]]
A tyrannosauridák, tyrannosauroidea őseikhez hasonlóan alaki eltérést ''(heterodontia)'' mutató [[fog]]azattal rendelkeztek, melyhez ''D'' keresztmetszetű, a többinél kisebb premaxilláris fogak tartoztak. A korábbi tyrannosauroideáktól és más theropodáktól eltérően a felnőtt állatok [[felső állcsont|maxilláris]] és [[állkapocscsont|mandibuláris]] fogai nem pengeszerűek, hanem rendkívül vastagok és gyakran kör keresztmetszetűek.<ref name=holtz2004/> A fogak száma a fajokon belül megegyezik, és a nagyobb méretűeknél kisebb. Például az ''Alioramusnak'' 76–78 foga volt, a ''Tyrannosaurusnak'' pedig 54–60.<ref name=currieetal2003>{{cite journal|last=Currie|first=Philip J.|coauthors=Hurum, Jørn H; & Sabath, Karol.|year=2003|title=Skull structure and evolution in tyrannosaurid phylogeny|journal=Acta Palaeontologica Polonica|volume=48|issue=2|pages=227–234|url=http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2003/2003TyrannosauridEvolution.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
A koponya egy vastag, ''S'' alakú nyakon ült, melyet a felsőtesttel együtt egy hosszú, nehéz farok tartott egyensúlyban a csípő felett elhelyezkedő tömegközépponthoz viszonyítva. A tyrannosauridák ismertek aránylag kis méretű, kétujjú mellső lábaikról, néha azonban a harmadik ujj elcsökevényesedett maradványai is megtalálhatók.<ref name=holtz2004/><ref name=quinlanetal2007>{{cite journal|last=Quinlan|first=Elizibeth D.|coauthors=Derstler, Kraig; & Miller, Mercedes M.|year=2007|title=Anatomy and function of digit III of the ''Tyrannosaurus rex'' manus|journal=Geological Society of America Annual Meeting - Abstracts with Programs|pages=77|url=http://gsa.confex.com/gsa/2007AM/finalprogram/abstract_132345.htm|accessdate=20090529}} kivonat</ref> A testmérethez viszonyítva a ''Tarbosaurus'' mellső lábai a legrövidebbek, a ''Daspletosauruséi'' pedig a leghosszabbak.
189. sor:
A mozgás képessége a legjobban a ''Tyrannosaurus'' esetében tanulmányozható, és a témával kapcsolatban két fontos kérdés merült fel: mennyire volt jó a fordulékonysága; és egyenes vonalban haladva mennyi lehetett a maximális sebessége. A ''Tyrannosaurus'' feltehetően lassan fordult, talán egy-két másodpercbe is beletelhetett, amíg megtett egy 45°-os fordulatot, amihez a függőlegesen álló és farokkal nem rendelkező ember számára csak a másodperc tört részére van szükség.<ref>{{cite web|url=http://www.cosmosmagazine.com/node/1381|title=Tyrannosaurus had poor turning circle|accessdate=20090529}}</ref> A ''Tyrannosaurus'' esetében problémát jelent a [[tehetetlenségi nyomaték]], ugyanis az állat tömegének nagy része távol esik a tömegközépponttól, ahhoz hasonlóan, mint amikor egy ember egy nehéz rönköt cipel.<ref name=CarrierWalterLee2000TurningPerformance>{{cite journal|title=Influence of rotational inertia on turning performance of theropod dinosaurs: clues from humans with increased rotational inertia|journal=Journal of Experimental Biology|issue=204|pages=3917–3926|year=2001|publisher=The Company of Biologists Limited|url=http://jeb.biologists.org/cgi/content/full/204/22/3917|author=Carrier, D.R., Walter, R.M., and Lee, D.V.|pmid=11807109|date=2001-11-15|volume=204|accessdate=20090529}}</ref>
A tudósok számos, különböző eredményre vezető sebességbecslést végeztek, melyek többsége alapján a maximális sebesség 11 [[A sebesség mértékegységei|m/s]] körül lehetett, míg néhány 5–11 m/s-os, illetve 20 m/s-os sebességet valószínűsített. Az eredmények különféle becslési technikákon alapulnak, mivel sok nagy méretű, sétáló theropodához tartozó csapást találtak, olyat azonban egyet sem, amely futást örökített volna meg, ami ''talán'' azt jelzi, hogy ezek az állatok nem futottak.<ref name=hutchinson2004>{{cite journal|author=Hutchinson, J.R.|title=Biomechanical Modeling and Sensitivity Analysis of Bipedal Running Ability. II. Extinct Taxa|journal=Journal of Morphology|volume=262|issue=1|pages=441–461|year=2004|doi=10.1002/jmor.10240|url=http://www.rvc.ac.uk/AboutUs/Staff/jhutchinson/documents/JRH13.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
{| class="wikitable" style="float:left"
204. sor:
|A ''T. rex'' jobb lábának csontváza.
|}
1993-ban [[Jack Horner]] és Don Lessem kijelentették, hogy a ''Tyrannosaurus'' túl lassú volt, és valószínűleg egyáltalán nem volt képes a futásra (azaz a lépések között nem volt levegőben töltött fázis).<ref name=hornerlessem1993>{{cite book|first=John R.|last=Horner|coauthors=Lessem, Don|title=The complete T. rex|publisher=Simon & Schuster|location=New York City|year=1993|pages=|isbn=0-671-74185-3}}</ref> Azonban Holtz (1998-ban) megállapította, hogy a tyrannosauridák és közeli rokonaik a leggyorsabb nagy méretű theropodák voltak.<ref name=Holtz1998TaxonomyCoelurosauria>{{cite journal|first=Thomas R.|last=Holtz|title=Phylogenetic taxonomy of the Coelurosauria (Dinosauria; Theropoda)|journal=Journal of Paleontology|date=1996-05-01|volume=70|issue=3|pages=536–538|url=http://jpaleontol.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/70/3/536|accessdate=20090529}}</ref> Christiansen (1998-as) becslése alapján a ''Tyrannosaurus'' lábcsontjai nem voltak sokkal erősebbek az elefánténál, ami relatív módon lekorlátozza a csúcssebességet és megakadályozza a futást (nincs levegőben töltött fázis), ebből arra következtetett, hogy e dinoszaurusz maximális sebessége 11 m/s körül lehetett, ami nagyjából egy futó ember sebességének felel meg.<ref name=Christiansen1998Strength>{{cite journal|author=Christiansen, P.|title=Strength indicator values of theropod long bones, with comments on limb proportions and cursorial potential|journal=Gaia|year=1998|volume=15|pages=241–255|issn=0871-5424|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/19.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
=== Tollak ===
214. sor:
[[Fájl:Sue_TRex_Skull_Full_Frontal.JPG|bélyegkép|balra|A ''T. rex'' szemüregei nagyrészt előrefelé néztek, jó [[binokuláris látás]]t biztosítva.]]
[[Fájl:Tarbosaurus - Copenhagen.jpg|bélyegkép|jobbra|A ''[[Tarbosaurus]]'' felállított csontvázán megfigyelhető a koponya összeszűkülő része, ami gátolhatja a binokuláris látást]]
A ''Tyrannosaurus'' szemüregei úgy helyezkedtek el, hogy a szemek előre irányultak, jó [[binokuláris látás]]t biztosítva, ami valamivel jobb volt, mint a ma élő [[héjaformák|héjáké]]. Emellett Jack Horner rámutatott, hogy a ''Tyrannosaurus'' fejlődési vonalán a binokuláris látás folyamatosan fejlődött. Amennyiben ez az állat pusztán [[dögevő]]ként élt, nehezen képzelhető el, hogyan jelenthetett előnyt a [[természetes szelekció]] során a [[sztereoszkóp látás]] által biztosított fejlett [[mélységészlelés]].<ref name=Stevens2006Binocular>{{cite journal|last=Stevens|first=Kent A.|year=2006|month=June|title=Binocular vision in theropod dinosaurs|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=26|issue=2|pages=321–330|doi=10.1671/0272-4634(2006)26[321:BVITD]2.0.CO;2|url=
A ''Tyrannosaurusszal'' ellentétben a ''Tarbosaurus'' más tyrannosauridákéhoz hasonló, szűkebb koponyával rendelkezett, a szemei főként oldalirányba néztek. Ez alapján a ''Tarbosaurus'' jobban függött a szaglásától és a hallásától, mint a látásától.<ref name=savelievalifanov2005>{{cite journal|last=Saveliev|first=Sergei V.|coauthors=and Alifanov, Vladimir R.|year=2005|title=A new study of the brain of the predatory dinosaur ''Tarbosaurus bataar'' (Theropoda, Tyrannosauridae)|journal=Paleontological Journal|volume=41|issue=3|pages=281–289|doi=10.1134/S0031030107030070}}</ref> A ''Gorgosaurus'' példányok szemüregei más tyrannosauridákétól eltérően inkább kör alakúak, nem oválisak vagy kulcslyuk formájúak.<ref name=currie2003a/> A ''Daspletosaurus'' magas, ovális szemüregei átmenetet képeznek a ''Gorgosaurus'' kerek és a ''Tyrannosaurus'' kulcslyuk formájú szemüregei között.<ref name=holtz2004/><ref name=currie2003a/><ref name=carr1999>{{cite journal|last=Carr|first=Thomas D.|year=1999|title=Craniofacial ontogeny in Tyrannosauridae (Dinosauria, Coelurosauria)|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=19|issue=3|pages=497–520}}</ref>
223. sor:
=== Hőszabályzás ===
A ''Tyrannosaurust'' a legtöbb dinoszauruszhoz hasonlóan hosszú időn át [[hideg vérű]] (ektoterm) hüllőnek gondolták, de ezt az elképzelést az 1960-as évek elején, a „[[Dinoszaurusz reneszánsz]]” korai éveiben [[Robert T. Bakker]], [[John Ostrom]] és más tudósok vitatni kezdték.<ref name=bakker1968>{{cite journal|last=Bakker|first=Robert T.|year=1968|title=The superiority of dinosaurs|journal=Discovery|volume=3|issue=2|pages=11–12|url=http://bio.fsu.edu/~amarquez/Evolutionary%20Morphology%20fall%202004/Bakker/Bakker%201968%20-%20Superiority%20of%20DInos.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
== Ősökológia ==
241. sor:
A montanai Two Medicine Formáció egyik csontmedre bizonyítékkal szolgált a ''Daspletosaurus'' szociális csoportjaira vonatkozóan. A lelőhelyen három csontvázat találtak, melyek közül egy felnőtt állathoz, egy fiatalhoz, egy pedig egy közepes méretű példányhoz tartozott. Ugyanitt legalább öt hadrosaurida maradványára is rábukkantak. Geológiai bizonyíték utal arra, hogy a maradványok együtt temetődtek el, és nem egy folyó hordalékaként kerültek egy helyre. A hadrosaurida fosszíliák szétszóródtak és tyrannosaurida fogak nyomai fedezhetők fel rajtuk, ami azt bizonyítja, hogy a ''Daspletosaurusok'' a hadrosauridákból táplálkoztak, mielőtt elpusztultak volna. A pusztulásuk oka ismeretlen. Currie úgy vélte, hogy a ''Daspletosaurusok'' falkát alkottak, ez azonban nem állítható biztosan.<ref name=currieetal2005/> Más tudósok szkeptikusak a ''Daspletosaurus'' és más nagy méretű theropodák szociális csoportjaira utaló bizonyítékokat illetően;<ref name=eberthmccrea2001>{{cite journal|last=Eberth|first=David A.|coauthors=& McCrea, Richard T.|year=2001|title=Were large theropods gregarious?|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=21|issue=(Supplement to 3 - Abstracts of Papers, 61st Annual Meeting of the Society of Vertebrate Paleontology)|pages=46A}}[csak kivonat]</ref> Brian Roach és Daniel Brinkman szerint a ''Daspletosaurus'' szociális kapcsolatai szorosabbak voltak a komodói sárkányénál, melynek egyedei együttműködés nélkül fogyasztják el az elhullott állatokat, miközben gyakran egymást is megtámadják és felfalják.<ref name=BRDB07>{{cite journal|last=Roach|first=Brian T.|coauthors=& Brinkman, Daniel L.|year=2007|title=A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in ''Deinonychus antirrhopus'' and other nonavian theropod dinosaurs|journal=Bulletin of the Peabody Museum of Natural History|volume=48|issue=1|pages=103–138|doi=10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2}}</ref>
A Barnum Brown és csapata által felfedezett Dry Island csontmederből 22 ''Albertosaurus'' maradványai kerültek elő, a kréta időszaki theropodák közül a legtöbb példányt tartalmazó gyűjteményt alkotva, ami a második legnagyobb egy helyen fellelt theropodacsoport a [[Utah]] állambeli Cleveland Lloyd Dinosaur Quarry ''Allosaurus'' leletegyüttese mögött. A csoporthoz tartozik egy nagyon idős példány, nyolc 17 és 23 év közötti felnőtt, hét majdnem kifejlett egyed és hat 2 és 11 év közötti fiatal, melyek még nem érték el a gyors növekedési fázist.<ref name=ericksonetal2006/> A növényevők fosszíliáinak majdnem teljes hiánya, és az ''Albertosaurus'' maradványok megőrződési állapotának hasonlósága alapján Phil Currie arra következtetett, hogy a lelőhely nem a [[kalifornia]]i La Brea kátránygödreihez (La Brea Tar Pits) hasonló ragadozócsapda volt, illetve, hogy az állatok egyidőben pusztultak el. Currie kijelentette, hogy ez bizonyíték a csoportos viselkedésre.<ref name=currie1998>{{cite journal|last=Currie|first=Philip J.|year=1998|title=Possible evidence of gregarious behavior in tyrannosaurids|journal=Gaia|volume=15|pages=271–277|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/21.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
=== Táplálkozási stratégiák ===
Egyes tudósok az ''Albertosaurus'' csapatban történő vadászatával kapcsolatban felvetették, hogy talán a fiatal példányok feladata lehetett a zsákmány nagyobb és erősebb, de ugyanakkor lassabb felnőttek felé való terelése.<ref name=currie1998/> Lehet hogy a fiatalok életmódja eltért a felnőttekétől, és olyan ragadozó ökológiai fülkéket töltöttek be, amik az óriási felnőtteké és a kisebb kortárs theropodáké között helyezkedtek el, melyek közül a legnagyobbak tömege is két nagyságrenddel kisebb volt a felnőtt ''Albertosaurusokénál''.<ref name=holtz2004>{{cite_book|last=Holtz|first=Thomas R.|year=2004|chapter=Tyrannosauroidea|editor=Weishampel, David B.; Dodson, Peter; & Osmólska, Halszka|title=The Dinosauria|edition=Second Edition|publisher=University of California Press|location=Berkeley|pages=111–136|isbn=0-520-24209-2}}</ref> Mivel azonban a viselkedésre utaló fosszíliák rendkívül ritkák a fosszilis rekordban, ezek az öltetek nehezen tesztelhetők. Phil Currie szerint a ''Daspletosaurusok'' vadászcsapatokat alkottak, de ezt nem lehet biztosan állítani.<ref name=currieetal2005/> A ''Gorgosaurus'' esetében pedig nincs társas viselkedésre utaló bizonyíték.<ref name=tankecurrie1998>{{cite journal|last=Tanke|first=Darren H.|coauthors=& Currie, Philip J.|year=1998|title=Head-biting behavior in theropod dinosaurs: paleopathological evidence|journal=Gaia|volume=15|pages=167–184|url=http://www.mnhn.ul.pt/geologia/gaia/12.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
A kérdés hogy a ''Tyrannosaurus'' ragadozó vagy pusztán dögevő életmódot folytatott-e egyidős a mozgásával kapcsolatos vitával. Lambe (1917-ben) leírást készített a ''Tyrannosaurus'' közeli rokona, a ''Gorgosaurus'' egy jó állapotú csontvázáról, és megállapította, hogy a ''Tyrannosaurus'' dögevő volt, mert a ''Gorgosaurus'' fogain alig volt látható kopás.<ref name=Lambe1917Gorgosaurus>{{cite journal|author=Lambe, L. B.|year=1917|title=The Cretaceous theropodous dinosaur ''Gorgosaurus''|journal=Memoirs of the Geological Survey of Canada|volume=100|pages=1–84}}</ref> Ezt az érvet manapság már nem veszik komolyan, mivel a theropodák fogai meglehetősen gyorsan cserélődtek. A ''Tyrannosaurust'' a felfedezése után a legtöbb tudós ragadozónak tekintette, viszont elképzelhető, hogy a ma élő nagy méretű ragadozókhoz hasonlóan szívesen fogyasztott dögöt, illetve alkalmanként elrabolta más állatok zsákmányát is.<ref name=FarlowHoltz2002FossilRecordPredation>{{cite journal|last=Farlow|first=J. O.|coauthors=Holtz, T. R.|title=The fossil record of predation in dinosaurs|editor=Kowalewski, M. and Kelley, P.H|date=2002|journal=The Paleontological Society Papers|volume=8|pages=251–266|url=http://www.yale.edu/ypmip/predation/Chapter_09.pdf|format=PDF|accessdate=20090529}}</ref>
250. sor:
Jelenleg a neves hadrosaurida-szakértő, Jack Horner a fő szószólója annak az elméletnek, ami szerint a ''Tyrannosaurus'' pusztán dögevő volt és sosem vadászott.<ref name=hornerlessem1993/><ref name=Horner1994SteakKnives>{{cite journal|author=Horner, J.R.|year=1994|title=Steak knives, beady eyes, and tiny little arms (a portrait of ''Tyrannosaurus'' as a scavenger)|journal=The Paleontological Society Special Publication|volume=7|pages=157–164}}</ref><ref name=BBC2003TrexOnTrial>{{ cite web|url=http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/3112527.stm|title=T. rex goes on trial|author=Amos, J.|publisher=BBC|date=2003-07-31|accessdate=20090529}}</ref> Horner számos bizonyítékkal állt elő ezen elmélet bizonyítására, melyek között szerepelt például a nagy méretű szaglógumó és a szaglóideg jelenléte, ami magasan fejlett szaglóérzékre utal, amivel nagy távolságból is lehetséges az elhullott állatok érzékelése; a csontok összezúzására alkalmas fogazat, amivel az állat a lehető legtöbb élelemhez juthat, elérve a legtáplálóbb részeket (például a csontvelőt) is; továbbá az a tény, hogy a potenciális zsákmányállatai gyorsan mozoghattak, míg a bizonyíték alapján ez az állat inkább sétált, mint futott.<ref name=Horner1994SteakKnives/><ref name=dinodictionary/>
Más bizonyítékok a ''Tyrannosaurus'' vadászó viselkedésére utalnak: a szemüregei úgy helyezkedtek el, hogy a szemek előre nézhessenek, olyan binokuláris látást biztosítva, ami valamivel jobb lehetett a mai héjákénál; ''Tyrannosaurus'' által okozott sérülések a hadrosaurida és ''Triceratops'' csontvázakon, melyek arra utalnak, hogy az állatok túlélték a támadást;<ref name=erickson1996>{{cite journal|author=Erickson, G. M.|coauthors=Olson, K. H.|year=1996|title="Bite marks attributable to ''Tyrannosaurus rex'': preliminary description and implications|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=16|issue=1|pages=175–178}}</ref><ref name=carpenter1998>{{cite journal|last=Carpenter|first=K.|year=1998|title=Evidence of predatory behavior by theropod dinosaurs|journal=Gaia|volume=15|pages=135–144|url=http://vertpaleo.org/publications/jvp/15-576-591.cfm|accessdate=20090529}}</ref><ref name=fowler2006>{{cite journal|first=Denver W.|last= Fowler|coauthors=Robert M. Sullivan|year=2006|title=A ceratopsid pelvis with toothmarks from the Upper Cretaceous Kirtland Formation, New Mexico: evidence of late Campanian tyrannosaurid feeding behavior|journal=New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin|volume=35|pages=127–130|url=http://www.nmnaturalhistory.org/science/bulletins/35/sci_bulletin35_15.pdf|format=PDF|accessdate=20090529|archiveurl=
== Források és jegyzetek ==
| |||