„Pajzsos cankó” változatai közötti eltérés

Fészeknek a tojó kisebb mélyedést használ, illetve kapar a földbe, és füvekkel béleli ki. A fészket, ami akár 400 méterre is lehet a lektől,<ref name = hayman/><ref name = snow/> mocsári növények vagy a magas fű közé rejti. A tojó fészkelés közben általában a magányt keresi, bár egyes példányok mindjárt a lek mellett rendezik be fészküket. A fészekalja négy, kissé fényes olajzöld, kis fekete vagy zöldesbarna foltokkal tarkított tojásból áll. A tojás általában 44×31 milliméteres és 21 gramm; tömegének 5 százaléka a tojáshéj. Tojásaikat a földrajzi szélességi körtől függően március közepétől június végéig rakják le.<ref name = snow/> A tojó ezeken három hétig, azaz 20–23 napig kotlik. A fiatal madarak röviddel kikelésük után elhagyják a fészket, és 25-28 naposan röpképessé válnak.<ref name = bto/> Fészekhagyáskor a fiókák színe világos sárgásbarna és gesztenyebarna, fekete csíkokkal és fehér pettyekkel.<ref name = Coward/> Bár maguk keresik meg többféle kis gerinctelenből álló táplálékukat, a tojó gondoskodik a biztonságukról melegben tartásukról.<ref name = eaza/> A tojó évente egy fészekaljat nevel fel.<ref name = bto>{{cite web| title= Ruff ''Philomachus pugnax'' [Linnaeus, 1758] | work= Bird facts| url= http://blx1.bto.org/birdfacts/results/bob5170.htm| publisher= British Trust for Ornithology |accessdate=16 April 2009}}</ref>

 

 

== A pajzsos cankó és az ember ==