„Pécsvárad” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a referencia jelölés pótlása
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
| népsűrűség = 112,16
| terület = 36,03
| polgármester = Zádori János><ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M02/T221/tjk.html |title=Pécsvárad települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2015-01-29 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| jegyző = Dr. Fenyvesi János
| szélességi fok = 46.1581
22. sor:
}}
 
'''Pécsvárad''' ({{németül|Fünfkirchenwardein}} vagy ''Petschwar'', {{horvátul|Pečvar}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-25 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[város]] [[Baranya megye|Baranya megyében]], a [[Pécsváradi járás]] székhelye.
 
== Fekvése ==
32. sor:
[[1258]]-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. [[1333]]-ban említik először [[város]]ként, [[1439]]-től [[mezőváros]]ként.
 
A [[török hódoltság]] idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a [[kálvinizmus|kálvinista]] vallásra. [[1689]]-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.
 
[[1778]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a [[budai egyetem]] fenntartása volt. [[1849]]-ben megalakult a pécsváradi járás, amely [[1966]]-ig állt fenn, majd [[2013]]-ban ismét megalakul.
38. sor:
[[1909]]-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol [[1912]]-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.
 
[[1947]]-ben és [[1948]]-ban magyar családok ezreit telepítették kényszerűen a [[Beneš-dekrétumok]] rendelkezései alapján a Felvidékről Pécsváradra és környékére, sorrendben [[Albár]]ról, [[Alsószecse|Alsószecséről]], [[Alsószeli]]ről, [[Érsekújvár]]ról, [[Felsőszecse|Felsőszecséről]], [[Felsőszeli]]ről, [[Galánta|Galántáról]], [[Garamszentgyörgy]]ről, [[Hegyéte|Hegyétéről]], [[Hidaskürt]]ről, [[Hontfüzesgyarmat]]ról, [[Ipolyhídvég]]ről, [[Ipolypásztó]]ról, [[Ipolyság]]ról, [[Királyfia|Királyfiáról]], [[Királyrév]]röl, [[Kiskoszmály]]ról, [[Kismácséd]]ról, [[Kispaka|Kispakárol]], [[Léva|Lévárol]], [[Nádszeg]]ről, [[Nagyfödémes]]röl, [[Nagymácséd]]ról, [[Nemesoroszi]]ból, [[Réte|Rétéről]] és [[Tardoskedd]]ből.
 
Pécsvárad [[1993]]-ban kapott ismét városi címet.
48. sor:
<center>
{|
!Korcsoport || 2006-ban || 2007-ben || 2008-ban ||2009-ben || 2010-ben
|-
|0-17 éves || fő || || fő || ||
|-
|18-54 éves || fő || || fő || ||
|-
|55-59 éves || fő || || fő || ||
|-
|60-79 éves || fő || || fő || ||
|-
|80 év feletti || fő || || fő || ||
|-
|'''Összesen:''' || ''' fő''' || || fő || || fő'''
|}</center>
-->
77. sor:
A városka központjában látogatható előzetes bejelentkezést követően Endrődi Sándor magángyűjteménye, mely a helyi és környékbeli kézművesség tárgyi emlékeinek és világítástörténeti emlékeknek ad otthont egy raktárkiállítás formájában.
 
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak. [[Október 18.|Október 18-án]] rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.
 
== Néhány adat a településről ==
89. sor:
* {{Zászló|Németország}} [[Külsheim]], [[Németország]]
* {{Zászló|Ausztria}} [[Hausmannstätten]], [[Ausztria]]
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Garamszentgyörgy]], [[Szlovákia]]
 
== Képgaléria ==