„József Attila-lakótelep (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
31. sor:
A terület az [[1840-es évek]]ben a Lóversenydűlő nevet kapta, mivel gróf [[Széchenyi István]] kezdeményezésére itt tartották a lófuttatásokat. A [[19. század]] végén katonai lőtér volt itt. Az [[első világháború]] során, [[1915]]-ben kórházbarakkokat építettek, amelyeket a háború után szükséglakásokká alakítottak. Ez volt a Mária Valéria-lakótelep. [[1940]] és [[1942]] között további félkomfortos lakásokat létesítettek, azonban a viszonylag tűrhető körülményeket biztosító barakkok mellett egy viskókból és fabódékból álló nyomortelep is kialakult, ahová azok kerültek, akik a Mária Valéria alacsony béreit sem tudták kifizetni.
A mai lakótelep több ütemben, [[1957]]-[[1967]] és [[1979]]-[[1981]] között ezeknek a nyomortelepeknek a felszámolása után, illetve azok helyén épült fel. A legutolsó periódusban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán álló kis kápolnát, az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre. Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és a mozi mellett található néhány tízemeletes épület is. A lakásokat rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, a több gyermek volt. Az 1990-es évek folyamán a lakásokat töredékes áron megvásárolhatóvá tették, a bérházak társasházzá alakultak
A telep belső úthálózata által öt, egymástól elkülönülő lakókörzetre osztódik, amelyek mindegyikébe saját bölcsődét, óvodát, iskolát és bevásárlóközpontot is építettek. A lakótelep építésekor forgatta [[Keleti Márton]] a [[Hattyúdal]] című filmjét, amit 1963-ban mutattak be. Az 1960-as években épült fel az ország akkori legnagyobb ABC áruháza a Napfény és Lobogó utca sarkán (ma Spar), valamint ugyanott az Ezüst Sirály, akkori meghatározásával vendéglátóipari kombinát, mely cukrászdát, zenés-táncos eszpresszót, sörözőt, cigányzenés éttermet, műsoros pálmakertet is tartalmazott (ma Lidl). 1973-ban adták át a Pest-Buda mozit (ma görög kultúrcentrum).
Több orvosi rendelő, gyógyszertár mellett nagy méretű könyvtár, valamint a kor elvárásainak megfelelő mennyiségű üzlet és szolgáltatás is megtalálható volt. Az üzletek és szolgáltatók legnagyobb része a rendszerváltozás után megszűnt, vagy profilt váltott. Az Ezüst Sirály és Attila éttermeket üzletekké alakították, a Pest Buda mozi, valamint főként a telep lakói számára 1973-ban épített Gyáli úti rendelőintézet megszűnt.
A lakótelep felépítése idején többnyire fiatal, több gyermekes családok költöztek be, ennek megfelelően több bölcsőde, óvoda, általános iskola is működött. A lakosság öregedése során ezek egy része megszűnt, vagy profilt váltott, az egyik egykori óvoda például nappali tartózkodó felügyeletre szoruló idősek számára. Ma három általános és négy középiskola található a telepen, és itt tanulnak [[A Tan Kapuja Buddhista Főiskola]] hallgatói is.
==
A lakótelep utcáinak leaszfaltozása után azonal elindult a buszforgalom. A legfőbb járat a 39-es busz (Budapest)|39-es volt, mely 1973-ig járt a lakóteleptől a budai Dániel útig, bejárva a város jelentős részét. A másik járat a „J”, illetve 81-es busz volt, mely 1977-ig a lakótelep és a Madách tér között járt. A metró 1980-as átadása után az Ecseri útig közlekedő ráhordójárat lett, de ezután is több módosításon esett át, jelenleg [[181-es busz (Budapest)|181-es]] járatként üzemel.
Villamos a lakótelepen sosem járt, de az Üllői úti villamosok, valamint a Nagykőrösi úton kifelé haladó 51-es, az Örs vezér terétől a Soroksári útig tartó 13-es villamos könnyen elérhető volt a lakók számára. A metró átadása után a régi villamosjáratok megszűntek, csak a 13-as helyett közlekedő 3-as villamos jár módosított útvonalon, erre a telepi lakók négy helyen tudnak felszállni az Ecseri út irányából, két helyen a Határ úton. A Határ út és Nagykőrösi út közötti pályát az 1980-as évek elején építették, azelőtt arra villamos nem járt.
A 3-as metróvonal Nagyvárad tértől kifelé tartó szakaszát 1980 márciusában adták át, a telep lakói az Ecseri úti és a Pöttyös utcai megállókat használják.
== Források ==
*{{Bplex|1|619}}
* Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
* Viczián Zsófia: ''Mert kell egy telep - emberléptékű lakónegyed'', Heti Válasz, XII. évfolyam 38. szám, 2012. szeptember 20.
== Külső hivatkozások ==
{{források}}
* [http://desi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=39&Itemid=62 A József Attila Lakótelep története]
| |||