„René nápolyi király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Gyermekei: más szócikkekben is így hivatkoznak rá, bár nincs még ilyen szócikk
aNincs szerkesztési összefoglaló
87. sor:
A [[Nápoly és Szicília uralkodói|nápolyi királyi]] címről sohasem mondott le, és [[V. Alfonz aragóniai király|V. Alfonz]] halála után megpróbálta újra megszerezni a trónt, de nem járt sikerrel. [[1466]]-ban az V. Alfonzot [[Aragónia|Aragóniában]] követő öccse, [[II. János aragóniai király|II. (Hitetlen) János]] ellen fellázadt katalánok ajánlották fel neki a trónt, de a gyűlölt királyné, [[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Enríquez Johanna]] ([[1425]]–[[1468]])<ref>[[II. Ferdinánd aragóniai király|II. (Katolikus) Ferdinánd]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] anyja.</ref> halála ([[1468]]) után már alábbhagyott a felkelés ereje, és Renátusz fia, [[II. János lotaringiai herceg|II. (Anjou) János]] ([[1424]]–[[1470]]) [[Lotaringia uralkodóinak listája|lotaringiai herceg]] halála ([[1470]]) után, akit [[Barcelona|Barcelonában]] valószínűleg megmérgeztek, Renátusz is felhagyott a küzdelmekkel. Nemcsak gyermekei többségét, hanem számos unokáját is látta meghalni, így az angol királynévá lett lányának, [[Anjou Margit angol királyné|Margitnak]] ([[1430]]–[[1482]]), aki túlélte apját, az egyetlen gyermekét, [[Lancasteri Eduárd walesi herceg|Edward]] ([[1453]]–[[1471]]) [[Wales uralkodóinak listája|walesi herceget]] [[1471]]-ben vagy a fiának a fiát, [[I. Miklós lotaringiai herceg|I. (Anjou) Miklós]] ([[1448]]–[[1473]]) lotaringiai herceget [[1473]]-ban.
 
Renátusz király kétszer nősült és 13 gyermeke született. [[A Sion-rend nagymestereinek listája|A Sion-rend nagymestere]] is volt, mely a [[Szent Grál]] titkába avatta be tagjait. [[A Sion-rend nagymestereinek listája|A Sion-rend nagymesterként]] [[I. Jolán lotaringiai hercegnő|Jolán]] lánya ([[1428]]–[[1483]]) követte. Az [[Anjou-ház]] birtokainak örököseként unokaöccse, [[III. Károly provence-i gróf|Anjou Károly]] ([[1436]]–[[1481]]) követte az Anjou Hercegség kivételével, amely a halálával visszaszállt a francia koronára. A Lotaringiai hercegséget, mely felesége halála után fiukra, majd annak fiára szállt, végül a lányának, Jolán hercegnőnek a lemondása után annak fia, [[II. RenátuszRené lotaringiai herceg|II. Renátusz]] ([[1451]]–[[1508]]) herceg örökölte meg. [[Lotaringiai Mária skót királyné|Lotaringiai Mária]] ([[1515]]–[[1560]]) skót királyné, [[I. Mária skót királynő|Stuart Mária]] [[Skócia uralkodóinak listája|skót királynő]] anyja révén a skót ([[1542]]-től, Stuart Mária trónra léptétől) és az angol ([[1603]]-tól, Stuart Mária fiának, [[I. Jakab angol király|Stuart Jakabnak]] az uralkodásától) királyok, valamint [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] ([[1708]]-[[1765]]) császár, ''III. Ferenc'' néven lotaringiai herceg, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] ([[1717]]–[[1780]]) magyar királynő férje és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] megalapítója is Renátusz leszármazottai között szerepelnek.
 
== Gyermekei ==