„Fekete-tenger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fizikai tulajdonságok: Possibilities of Production and Storage of Hydrogen in the Black Sea. Térfogatban megadott mennyiség, de milyen nyomáson? |
|||
77. sor:
A fizikai tulajdonságoknál említésre szorul, hogy a Fekete-tenger olyan sajátossággal rendelkezik, ami egyedivé teszik a Föld összes többi tengere között. Ez a sajátosság az, hogy két különböző vízréteg van jelen a tengerben. Az egyik egy körülbelül 150 m mély, mérsékelten sós felszíni réteg, valamint egy magas sókoncentrációjú mélytengeri réteg.
A beleömlő sok nagy folyó, a Duna, a Dnyeper, a Dnyeszter és a Don vize a felső réteget gazdagítja, így ez kevéssé sós, ún. [[brakkvíz]], mindössze 18 tömegezrelék a sótartalommal. A Földközi-tengerből a keskeny és sekély Dardanellákon és Boszporuszon keresztül beáramló erősen sós, és így a felszíni vízrétegek alá szoruló sűrű víztömeg, és az enyhén sós felső vízrétegek között nincs függőleges konvekció, ezért a Fekete-tenger a rosszul szellőzött tenger tipikus példája. Mélyebb vizei oxigénhiányos, élet nélküli víztömeget alkotnak. A lehulló szerves anyag az oxigén hiánya miatt nem bomlik el. A tengerfenéken szapropél, rothadó iszap keletkezik, amiből [[kén-hidrogén]] (H<sub>2</sub>S) oldódik a tengervízbe.<ref name="Opcit|n=Elter Tamás|o=3"/> 120–200 m mélységtől kezdve kén-hidrogén van oldott állapotban, amely [[kéntermelő baktérium]]ok {{forr|(mikrospiro estuario)}} tevékenysége, a szerves anyagok oxigénmentes bomlása révén keletkezik. A kén-hidrogén mennyisége
Növény- és állatvilág csak a felső 120–200 m-ig (a felszíntől) terjedő rétegben található, alább csak [[anaerob baktérium]]ok tudnak fejlődni. A kén-hidrogénnel telített víz részaránya az összes víz mennyiségéből 87% (475 km³). Mindennemű gazdasági tevékenység megbonthatja a tenger biológiai egyensúlyát, a kén-hidrogén a felszínhez közel emelkedhet, ami minden tengeri élőlényt elpusztít.
| |||