Wikipédia

„Dublin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a --
52. sor:
 
== Történelme ==
[[Fájl:Dublin -SPOT 1023.jpg|thumb|right|Műholdfelvétel]]
[[Fájl:Dublin – Father Mathew Bridge -– 110508 182542.jpg|240px|bélyegképthumb|jobb|Az [[1014|1014-ben]] épült Father Mathew-híd, ami a korebéli kereskedelmi útvonalak átkelőhelye volt a [[Liffey (folyó)|Liffey-folyón]]]]
[[Fájl:Dublin Castle (8338041577).jpg|250px|bélyegképthumb|jobb|A [[Dublin Castle]], az angol közigazgatás volt írországi központja, előtérben a [[normannok]] által a [[13. század]]ban épült várból megmaradt Record-torony]]
 
Az [[írek]] saját fővárosukat [[Ír nyelv|ír nyelven]] ''Baile Átha Cliath''nak mondják (ez kb. „bljá-kljah”-nak hangzik), amiennek jelentése „Település a rőzsefonattal megerősített gázlónál"-t jelentgázlónál”, ami egy kis házcsoport elnevezése volt a Poddle-patak és a [[Liffey (folyó)|Liffey-folyó]] találkozásánál, azon a környéken, ahol ma a Father Mathew-híd található. Itt keltek át a Liffey-folyón azok, akik [[Írország]] egyik legfontosabb útján, az északi [[Derry]]-től, a déli [[Waterford]]-ig futó országúton közlekedtek. A környéket megszálló [[vikingek]] egy másik – ugyancsak ír eredetű -– elnevezést használtak, a ''fekete tó'' jelentésű ''Dubh Linn''-t, ami később Dublinné egyszerűsödött. A vikingek is itt építették ki legfontosabb írországi városukat, melyet erős gerendapalánkkal vettek körbe, azon a környéken, ahol ma a Christ Church-katedrális áll. A város a mai O'Connel-híd közelében ért véget, ugyanis odáig terjedt a tenger, és azon a helyen építették fel a kikötőjüket. A [[XI. század]]ra Dublin a norvég eredetű vikingek királyi városává fejlődött, és messze ágazó kereskedelmi kapcsolatai révén erősen beleszólt az ír politikai élet irányításába. A város erejének letörésével többször is megpróbálkozott [[Brian Boru ír főkirály|Brian Boru]], az egyetlen valóságos hatalommal bíró ír nagykirály. A közte és a leinsteri tartományi királlyal szövetkező dublini vikingek között kiélesedő konfliktus szakításra vezetett. [[1014]] nagypéntekén Brian Boru seregei a ma Észak-Dublin területén található clontarfi mezőn legyőzték a [[Man-sziget]]ről segítséget kérő ellenséget. Így ugyan meggyengítették a dublini vikingek hatalmát, de a csatában a nagykirály is halálosan megsebesült. Ettől kezdve Dublin – bár még a vikingek voltak többségben - megnyitotta kapuit az írek előtt is.
 
A [[XI. század]]ra Dublin a norvég eredetű vikingek királyi városává fejlődött, és messze ágazó kereskedelmi kapcsolatai révén erősen beleszólt az ír politikai élet irányításába. A város erejének letörésével többször is megpróbálkozott [[Brian Boru ír főkirály|Brian Boru]], az egyetlen valóságos hatalommal bíró ír nagykirály. A közte és a leinsteri tartományi királlyal szövetkező dublini vikingek között kiélesedő konfliktus szakításra vezetett. [[1014]] nagypéntekén Brian Boru seregei a ma Észak-Dublin területén található clontarfi mezőn legyőzték a [[Man|Man sziget]]ről segítséget kérő ellenséget. Így ugyan meggyengítették a dublini vikingek hatalmát, de a csatában a nagykirály is halálosan megsebesült. Ettől kezdve Dublin – bár még a vikingek voltak többségben – megnyitotta kapuit az írek előtt is.
[[1169|1169-ben]] a [[Normannok|normann]] Strongbow seregei foglalták el a vikingek erődjét. Strongbow megerősödő hatalmát a hirtelenjében Dublinba érkező angol [[II. Henrik angol király|II. Henrik király]] törte le, és Dublint írországi székhelyévé nevezte ki. (A városnak adományozott kiváltságlevele alapján Dublin [[1922|1922-ig]] jogilag [[Anglia]] részét képezte.) A [[18. század]] elején az [[angolok]] a Cork-hegy magaslatán, a viking város tőszomszédságában építették fel várukat, mely a [[20. század]]ig az írországi angol közigazgatás központja volt. A [[középkor]]ban az írek - mint angolellenességük fő célpontját - rendszeresen megtámadták Dublint, de a város kiállt az angolok mellett. A [[16. század|16.]] és [[17. század]]i háborús időszak megakasztotta fejlődését. [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]], [[Cromwell]], majd [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmos]] seregei találtak szállást az itteni nagyobb középületekben, sok pusztítást okozva templomokban, kastélyokban és az egyetemi épületekben.▼
 
▲[[1169|1169]]-ben]] a [[Normannok|normann]] Strongbow seregei foglalták el a vikingek erődjét. Strongbow megerősödő hatalmát a hirtelenjében Dublinba érkező angol [[II. Henrik angol király|II. Henrik király]] törte le, és Dublint írországi székhelyévé nevezte ki. (A városnak adományozott kiváltságlevele alapján Dublin [[1922|1922]]-ig]] jogilag [[Anglia]] részét képezte.) A [[18. század]] elején az [[angolok]] a Cork-hegy magaslatán, a viking város tőszomszédságában építették fel várukat, mely a [[20. század]]ig az írországi angol közigazgatás központja volt. A [[középkor]]ban az írek -– mint angolellenességük fő célpontját -– rendszeresen megtámadták Dublint, de a város kiállt az angolok mellett. A [[16. század|16.]] és [[17. század]]i háborús időszak megakasztotta fejlődését. [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]], [[Cromwell]], majd [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmos]] seregei találtak szállást az itteni nagyobb középületekben, sok pusztítást okozva templomokban, kastélyokban és az egyetemi épületekben.
A békés, ''georgiánus időszakban'' a dublini polgárok építkezéseikkel, szellemi mozgalmaikkal az ír fővárost a 18. század második felére [[London]] után a [[Brit Birodalom|Brit Gyarmatbirodalom]] második legfontosabb városává tették. A gyarapodó épületek, gyönyörű terek látványa, az egyetemről és a kintúr-társaságokból kikerülő világhírű szellemi nagyságok miatt érzett büszkeség öntudatossá tette a dubliniakat. Ennek következtében nemcsak az angolokkal szemben érezték magukat egyre önállóbbaknak, hanem Írország többi városaihoz képest is. (Ebben az időben [[Belfast]]on kívül tényleg nem is akadt méltó párja a szigeten.) A korabeli függetlenségi gondolatok is Dublinból terjedtek szét országszerte. Az angol megtorló intézkedések hatására provinciális kisvárossá fejlődött vissza. A város csak a nagy éhínséget követő esztendőkben kezdett ismét megváltozni. A szegénység elől menekülő ír parasztok a külvárosokban telepedtek le nagy tömegben. Ekkor alakultak ki az északi nyomornegyedek és kezdték fényüket elveszíteni az elegáns, georgiánus korban épült lakónegyedek. A nagy betelepülések következményeképpen a korábbi angol jellegű város egyre inkább elíresedett.▼
 
A [[16. század|16.]] és [[17. század]]i háborús időszak megakasztotta fejlődését. [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]], [[Cromwell]], majd [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmos]] seregei találtak szállást az itteni nagyobb középületekben, sok pusztítást okozva templomokban, kastélyokban és az egyetemi épületekben.
A [[19. század]] végére az angol ''Alkirályi Székhelyből'' az ír hazafiak kulturális fővárosa lett, az angol nyelvterület színházi mozgalmainak fontos helyszíne. A megakasztotta az 1916-os forradalom, az azt követő függetlenségi háború és a polgárháború. A független ír állam kezdetben örült, ha normalizálni tudta a helyzetet, ezért a szegénynegyedekkel és a háborús károkkal nem tudott mit kezdeni. (A '[[90-es évek]] első felében még számtalan romos ház éktelenkedett a belvárosban. Ennek ellenére a '[[60-as évek]] végétől lassú fejlődés indult el a városban.) Ekkor építették a legrondább számító kockaházakat (beleértve az '[[50-es évek]]ben leégett ''Abbey Színház'' mellett felépült, az [[1916|1916-os]] felkelés ötvenedik évfordulóján átadott ''új Abbey''-t, a tulajdonképpeni Ír Nemzeti Színházat is). Ezekkel a barátságtalan épületekkel a kor nemzetközi tendenciáit követték, de ez az az időszaka annak is, amikor a gomba módra szaporodó egyéni hangú népi zenekarai és rock együttesei révén Dublin újra bekapcsolódott a nemzetközi kulturális vérkeringésbe.▼
 
▲A békés, ''georgiánus időszakban'' a dublini polgárok építkezéseikkel, szellemi mozgalmaikkal az ír fővárost a 18. század második felére [[London]] után a [[Brit Birodalom|Brit Gyarmatbirodalom]] második legfontosabb városává tették. A gyarapodó épületek, gyönyörű terek látványa, az egyetemről és a kintúr-társaságokbólkultúrtársaságokból kikerülő világhírű szellemi nagyságok miatt érzett büszkeség öntudatossá tette a dubliniakat. Ennek következtében nemcsak az angolokkal szemben érezték magukat egyre önállóbbaknak, hanem Írország többi városaihoz képest is. (Ebben az időben [[Belfast]]on kívül tényleg nem is akadt méltó párja a szigeten.) A korabeli függetlenségi gondolatok is Dublinból terjedtek szét országszerte. Az angol megtorló intézkedések hatására provinciális kisvárossá fejlődött vissza. A város csak a nagy éhínséget követő esztendőkben kezdett ismét megváltozni. A szegénység elől menekülő ír parasztok a külvárosokban telepedtek le nagy tömegben. Ekkor alakultak ki az északi nyomornegyedek és kezdték fényüket elveszíteni az elegáns, georgiánus korban épült lakónegyedek. A nagy betelepülések következményeképpen a korábbi angol jellegű város egyre inkább elíresedett.
 
A korabeli függetlenségi gondolatok is Dublinból terjedtek szét országszerte. Az angol megtorló intézkedések hatására provinciális kisvárossá fejlődött vissza. A város csak a [[Írország történelme#A nagy éhínség (Famine)|nagy éhínséget]] (1845–1852) követő esztendőkben kezdett ismét megváltozni. A szegénység elől menekülő ír parasztok a külvárosokban telepedtek le nagy tömegben. Ekkor alakultak ki az északi nyomornegyedek és kezdték elveszíteni fényüket az elegáns, georgiánus korban épült lakónegyedek. A nagy betelepülések következményeképpen a korábbi angol jellegű város egyre inkább elíresedett.
 
▲A [[19. század]] végére az angol ''Alkirályi Székhelyből'' az ír hazafiak kulturális fővárosa lett, az angol nyelvterület színházi mozgalmainak fontos helyszíne. A fellendülést megakasztotta az [[1916]]-os forradalom (a Húsvéti felkelés),<ref>{{cite web | url = http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13364 | title = A húsvéti felkelésre emlékeztek Írországban | date = 2006-04-20 | publisher = Múlt-kor történelmi magazin | pages = 1/2 | quote = <!-- x --> }}</ref> az azt követő függetlenségi háború és a polgárháború. A független ír állam kezdetben örült, ha normalizálni tudta a helyzetet, ezért a szegénynegyedekkel és a háborús károkkal nem tudott mit kezdeni. (AAz '[[901990-es évek]] első felében még számtalan romos ház éktelenkedett a belvárosban. Ennek ellenére aaz '[[601960-as évek]] végétől lassú fejlődés indult el a városban.) Ekkor építették a legrondább számító kockaházakat (beleértve az '[[1950-es évek|50-es évek]]ben leégett ''Abbey Színház'' mellett felépült, az [[1916|1916-os]] felkelés ötvenedik évfordulóján átadott ''új Abbey''-t, a tulajdonképpeni Ír Nemzeti Színházat is). Ezekkel a barátságtalan épületekkel a kor nemzetközi tendenciáit követték, de ez az az időszaka annak is, amikor a gomba módra szaporodó egyéni hangú népi zenekarai és rock együttesei révén Dublin újra bekapcsolódott a nemzetközi kulturális vérkeringésbe.
 
=== A dublini élet ===
Az ezredfordulóra Dublin hirtelen fejlődő ipara és megélénkülő idegenforgalma miatt a világ egyik legnépszerűbb kirándulóvárosává vált, a rossz hangulatú negyedeket -– mint a [[Temple Bar]] és [[Smithfield]] -– építettek ki kulturális szórakozónegyedekké, mindenütt megjelentek az egykori hazafias emlékművekhez képest szellemes köztéri szobrok és a hihetetlen építési lázról tanúskodó toronydaru-erdők. A városközpont délutáni csúcsforgalma és a kocsmazárás utáni emberáradat azt a látszatot kelti, hogy az ír főváros lakói a nehéz évtizedek után állandó mozgásban akarják pótolni az elmulasztott lehetőségeket. A mintegy félmilliós főváros a csatlakozó külvárosokkal együtt majdnem egymilliós.
 
A főváros élete első pillanattól kezdve a nagy mediterrán városok nyüzsgésére emlékeztet. A bevásárló utcákon és a sétáló körzetekben szűnni nem akarónak látszik az emberáradat. A késő délutáni óráktól a bevásárló embereket felváltják a színházba, koncertre, moziba és főleg a kocsmai beszélgetésre igyekvők. Ez a kultúr-vándorlás nagy intenzitással tart majdnem éjfélig, amíg a kocsmákból haza nem térnek a vidám dubliniak. Az átlag ír ember számára a kocsma kulturális intézmény is (nem ritkaság, ha annyian vannak, hogy mozdulni is alig lehet). Dublin nem csak a [[pub]]nak nevezett kocsmák világfővárosa. Múzeumai, utcazenészekkel és mutatványosokkal teli sétálóutcái, hangulatos parkjai, tengerparti ösvényei mind-mind növelik a város urbánus értékét.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dublin”