„Ontológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zimzum1111 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
Az abszolút [[monizmus]]t valló Parmenidész ennek az ellenkezőjét állította: szerinte a változás csak látszat. Parmenidésznek tulajdonítsuk az első konkrétan a létezésről szóló magyarázatot is. Ez a következő: „gondolkozni ugyanaz mint létezni”.
 
[[Platón]] (Kr. e. 347) az érzéki világot csupán látszanak tartotta, a valódi létezők az érzékelhető világon túl az ideák világában találhatók. A földi dolgok ezen ideák világából részesednek tökéletlen és változó formában. Így Platón tanítványavolt [[Arisztotelész]]az elvetetteelső tanítójaismert elméletétgondolkodó, ésaki aolyan létezőtrészletes azés anyagiátgondolt világban(koherens) jelöltelételméletet meg.alkotott, Arisztotelészami elméleteszembement [[Empedoklész]]heza (kb.hétköznapi, Kr.józan e.észre 495és tapasztalatokra Kr.hagyatkozó e.vélekedésekkel 435)- nyúliknevezetesen visszaazzal, ígyhogy Őelsősorban isés négyleginkább elemetaz jelölt meg létezőnek (földérzékelhető, víz,kézzelfogható tűzdolgok, levegő).azaz Ezekneka az„tárgyak” elemeknekléteznek. aBár végtelenülPlatón sokfélelételmélete keverékeszemben alkotjaáll a valóságot.triviális Ugyanakkorlétfelfogással, Arisztotelészmegcáfolása különbségetvagy tettelvetése aközel változósem létezőkannyira éstrivális, azmint örökamilyennek romolhatatlane létezőkszembenállás világaalapján között:elsőre aztűnhet; égitestekaz örökbizonyos, változatlanhogy ésévezredeken tökéleteskeresztül létezők,legalábbis ezért gömb alakúakvitaalapnak és körpályánmintának mozognak.számított, Aés „holdaz alattiő világ”nyomán (szublunárisa szféra)hasonló folyamatosanalapvetésekből változikkiinduló ésfilozófiákat az[[idealizmus|idealistának]] égnevezték. világától függ.
 
Platón tanítványa, [[Arisztotelész]] elvetette tanítója elméletét és a létezőt az anyagi világban jelölte meg. Arisztotelész elmélete [[Empedoklész]]hez (kb. Kr. e. 495 – Kr. e. 435) nyúlik vissza, így Ő is négy elemet jelölt meg létezőnek (föld, víz, tűz, levegő). Ezeknek az elemeknek a végtelenül sokféle keveréke alkotja a valóságot. Ugyanakkor Arisztotelész különbséget tett a változó létezők és az örök, romolhatatlan létezők világa között: az égitestek örök, változatlan és tökéletes létezők, ezért gömb alakúak és körpályán mozognak. A „hold alatti világ” (szublunáris szféra) folyamatosan változik és az ég világától függ.
 
Arisztotelész programszerűen és tudatosan foglalkozott lételmélettel: nemcsak megalkotta saját lételméletét, de írt a lételméleti vizsgálatok szükségességéről és a saját maga által alkotott tudomány-rendszertanon belüli besorolásáról is. A lételméletet olyan kifejezéssel illette, amit későbbi kommentátorai a latin ''prima philosophia'' („legelső filozófia”) szókapcsolattal fordítottak. Az ontológia szót jóval később vezette be a filozófia szakszókincsébe [[Christian Wolff]] (1679 - 1754).
 
Az ökológiai válság és az erre reflektáló környezetvédő mozgalom hatására az ontológiában is megjelenik a környezeti elem és körvonalazódik egy ökológiai ontológia<ref>[http://ontology.buffalo.edu/smith/articles/napflion.pdf Barry Smith: Objects and their and Their Environments: From Aristotle to Ecological Ontology] The Life and Motion of SocioEconomic Units (GISDATA 8), London: Taylor and Francis, 2001, 79-97.</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ontológia