„Szaknyelv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkelés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''szaknyelv''' vagy '''műnyelv''' azoknak a [[csoportnyelv]]eknek az összefoglaló neve, amelyek foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság (nyomdászok nyelve, orvosi nyelv stb.). A vadász, horgász, futball, kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval, azonban mivel ezek is a foglalkozási, foglalatossági, valami iránt vonzódási stb. alapon különülnek el, sajátos nyelvüket szintén szaknyelvnek nevezik.
 
A szaknyelvek szó- és kifejezéskészletét a [[köznyelv]] és/vagy a [[nyelvjárásDialektus|nyelvjárások]]ok szókincsének kiegészítéseként lehet felfogni. Egy adott szaknyelv műszava a szakma számára „színezéstől, mellékértelemtől mentesen, ideális esetben egyértelműen jelöli az ember külső és belső világának valamely valóságmetszetét” (Dániel 1982: 340). A szaknyelv azokat a fogalmakat nevezi meg, amelyek a szakma gyakorlásában szükségesek, de a [[bázisnyelv]]ben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nem elég pontos.
 
A szaknyelvek szókincsét szakszókincsnek nevezik, amely szakszavakat (műszavakat, terminus technikusokat) tartalmaz. Ilyen szakszavak például a geometriában az ''érintő, merőleges, szögfelező, ellipszis, parabola'' stb., vagy a hivatali nyelvben a ''felzet, irattári példány, iktat'' stb.
 
A szaknyelvkutatás a terminológiát mint szakszókincset értelmezi, elsősorban annak nyelvi rendszerezése érdekli. Emellett létezik még a terminológia mint önálló, alkalmazott nyelvészeti diszciplína, (lásdezt külön anevezik [[terminológiaelmélet]]nek szócikk alatt)is.
 
== Források ==
* A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította Szathmári István. Budapest, 1961.
* Dániel Ágnes: Szaknyelv vagy szakmai nyelvhasználat? Szakszöveg vagy szaktudományos szöveg? ''Magyar Nyelvőr, 106'' (1982): 337–342.
* Grétsy László: ''Szaknyelvi kalauz.'' Budapest, 1964.
* Grétsy László: A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban. In: ''A magyar nyelv rétegződése. (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai).'' I–II. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Budapest, 1988. 85–107.
* Hajdú Mihály: ''A csoportnyelvekről.'' (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 1. sz.). Budapest, 1980.
* ''Világirodalmi lexikon.'' II. kötet. Főszerk. Király István. Budapest, 1972.
 
[[Kategória:Nyelvváltozatok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaknyelv