„Katalin vesztfáliai királyné” változatai közötti eltérés

zöld link kékre
a (Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása AWB)
(zöld link kékre)
* [[Napoléon Joseph Charles Paul Bonaparte]] (1822–1891), francia császári és montforti herceg, Moncalieri és Meudon grófja.
 
Az [[1813]]-as [[lipcsei csata]] után a Vesztfáliai Királyság megszűnt létezni. A királyi pár [[Franciaország]]ba menekült. Katalin Friderika édesapja azt akarta, hogy leánya váljék el Jérôme Bonapartétól és a megbukott [[Bonaparte-ház]]tól, ellenben a királyné hűséges maradt férjéhez, és önkéntes száműzetést vállalt. A királyi pár az [[ausztria]]i [[Trieszt]] városa mellett megvásárolt egy ''Villa Necker'' névre keresztelt birtokot, és itt folytattak csendes életvitelt. Itt született meg első gyermekük, az édesapja után elnevezett Jérôme Napoléon. [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]] [[száz nap]]os uralma alatt Jérôme Bonaparte felesége segítségével csatlakozott fivéréhez, míg Katalin Friderikát [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] magyar király és osztrák császár őrizetbe vette férje és Napóleon támogatása miatt. A hercegnő és exkirályné családja kieszközölte a császárnál, hogy Katalin Friderika és gyermekei átkerülhessenek Württembergbe. [[1815]] márciusában érkeztek meg [[Göppingen]] városába; az ottani kastély foglyai lettek. A [[waterlooi csata|waterlooi csatát]] követően Jérôme Bonaparte csatlakozott feleségéhez és gyermekeihez a rabságban, azonban Göppingen kastélyát nem lehetett eléggé őrizni, így átszállították őket Ellwangenbe. A helyzetet [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]] herceg oldotta meg, aki engedélyezte a família visszatérését Ausztriába. Frigyes württembergi király megbocsátott leányának és vejének, engesztelésként Montfort uralkodó hercegévé ''(Prinz von Montfort)'' tette Jérôme Bonapartét.
 
Katalin Friderika továbbra is férjével és gyermekeivel élt, hol Ausztriában, hol [[Olaszország]]ban, hol [[Svájc]]ban. Ötvenkét éves korában, [[1835]]. [[november 28.|november 28]]-án hunyt el a svájci [[Lausanne]] városában.