„Longjumeau” változatai közötti eltérés

| településtársulás = [[Europ'EssonneEurop’Essonne településtársulás]]

'''Longjumeau''' (kiejtése [[IPA]]:{{IPA|lɔ̃ʒymo}}, ''lon(g)zsümó'', {{kiejtés|Fr-Paris--Longjumeau.ogg}}) egy francia város 18 kilométerre délnyugatra [[Párizs]]tól [[Essonne]] megyében, [[Île-de-France]] régióban. A LongjumeauiLongjumeau-i kanton székhelye és a LongjumeauiLongjumeau-i katolikus dékánság központja.

Az Yvette patak völgyében létesített egykori gall-római [[Római villa|villa rusticából]] fejlődött ki, a [[Párizs]]-[[Orléans]] útvonalon. [[1790]]-től kantonközpont, és később fontos joghatósági szerepe volt [[Seine-et-Oise]] megyében. A megye [[1968]]-as felosztása után az újonnan kialakított Essonnes megyéhez került, a környező településekkel együtt. Az 1960-as és 1970-es években demográfiai robbanás történt a településen, aminek következtében a lakosság az [[1954]]-es 3637-ről az [[1975]]-ös 18170-re nőtt. Jelenleg Longjumeau egészségügyi központ, kórházzal, magánklinikával, emellett megközelíthető közúton és vasúton is. A lakosság növekedésének gyors üteme a 60-as és 70-es években különösen a város déli lakótelepein éreztette negatív hatását, melynek megújítása jelenleg is folyik.

Longjumeau egy a párizsi agglomerációba közvetlenül tartozó város, mely [[Île-de-France]] régióban helyezkedik el, [[Essonne]] megye északi részén. Egykor a Hurepoix régióba tartozott. Területe közelítőleg « L » alakú, mely három kilométer hosszan húzódik 484 hektáros területtel. A Francia Földrajzi Társaság az alábbi koordinátákat adta meg Longjumeau elhelyezkedésére: 48°41'51" északi szélesség és 02°17'49" keleti hosszúság területének középpontja alapján<ref>[http://www.lion1906.com/departements/essonne/longjumeau.php Longjumeau bejegyzése a lion1906.com] Elérhetőség 26/06/2009.</ref>. Területének közel 75%-a városi jellegű, 60% beépített, területének csak 28%-a földterület, melyből 110 hektár a mezőgazdasági föld, főleg a terület középső és keleti részén, valamint 12 hektár erdő a terület délkeleti részén, melyet a Templomosok erdejének ''(forêt des Templiers)'' neveznek. A várost nyugat-keleti irányban keresztezi az Yvette patak, amelybe annak jobb partja felől a város keleti felén (Gravigny és Balizy városrészek között) belefolyik előbb egy holtág, majd a Rouillon csermely. Az Yvette a Saulx-les-Chartreux-i tó mellett halad el, melynek környéke kedvelt kirándulóhelye a környékbelieknek. A város központjától nyugatra halad el az N20-as nemzeti autóút, mely [[Párizs]]t köti össze [[Toulouse]]-zal, [[Orléans]]-on keresztül. A várost hasonló módon kerüli ki északkeleti irányban az A6-os autópálya, mely [[Wissous]]-ban ágazik el és [[Párizs]]t köti össze [[Lyon]]nal. A városba [[Champlan]] irányából érkezik be a D117-es megyei út, mely [[Épinay-sur-Orge]] felé folytatódik, miközben áthalad a történelmi városközponton (mely így északnyugat - délkeleti irányultságú), valamit hasonlóan áthalad a városközponton a D118-as megyei út, mely [[Saulx-les-Chartreux]]-től [[Chilly-Mazarin]] irányába megy, délnyugat - északkelet irányban. A település területének északi és keleti részén halad át a párizsi "Nagy„Nagy öv"öv”, mely a párizs körüli külső vasútvonal, mely [[Versailles]]-től [[Juvisy]] irányában haladt, jelenleg az Île-de-France megyei HÉV C vonala ([[RER C]]) használja. Ennek a vonalnak Longjumeau területén két vasútállomása is van, az egyik a Longjumeaui vasútállomás, a másik Gravigny-Balizy vasútállomása. A város viszonylag alacsony fekvése mutatja, hogy egy völgyben fekszik, mely észak felől az Orly-fennsíkkal (a tengerszint feletti magasság a városnak ezen a részén 40 méter), dél felől a Hurepoix-fennsíkkal határos (90 méter). Gravignyvel és Balizyvel együtt Longjumeaunak 11 településrésze van.

A város a párizsi nagy agglomerációban fekszik, ezen agglomeráció széle felé, mintegy 18 kilométerre délnyugatra a párizsi [[Notre-Dame székesegyház (Párizs)|Notre-Dame]]tól, melynél Franciaország 0-s kilométerköve található. Longjumeau 13 kilométerre északnyugatra fekszik [[Évry]]től, négy kilométerre délkeletre [[Palaiseau]]-tól, 16 kilométerre északnyugatra [[Corbeil-Essonnes]]-tól, 31 kilométerre északkeletre [[Étampes]]-tól, 6 kilométerre északkeletre [[Montlhéry]]től, 12 kilométerre északkeletre [[Arpajon]]tól és 24 kilométerre északnyugatra [[La Ferté-Alais]]-tól, 28 kilométerre északkeletre [[Dourdan]]tól és 35 kilométerre északnyugatra [[Milly-la-Forêt]]-tól.

Longjumeau városa az [[Yvette]] völgyének szélén fekszik, kicsivel az Orge-zsal történő összefolyása előtt, egy kis része a folyó bal oldalán (északon), nagyobb része azonban a folyó jobb oldalán (délre) helyezkedik el és ezen déli irányban enyhe emelkedőt mutat [[Ballainvilliers]] irányába, a Courtabœuf-fennsík felé. A város területének nyugati végén található a a Saulx-les-Chartreux-i tó, amelybe belefolyik az Yvette két kanálisa, illetve később a tóból származó holtág (Morte Eau) visszaömlik az Yvette-be, a város központjánál. Nem sokkal a Nagy utca (régen: Grand rue, ma: rue du Président François Mitterrand) után az Yvette megint kettéágazik, a főág észak felé veszi az irányt, míg a Holt patak (Rivière Morte) délkelet felé, keresztülfolyik a longjumeauilongjumeau-i mezőkön, majd a Gravigny-Balizy-i vasútállomás közelében újracsatlakozik az YvettehezYvette-hez. Délkeletről a [[Ballainvilliers]] határtólhatárától folyik a Rouillon patak, amely a folyó jobb oldalról folyik az Yvettebe nem sokkal a Gravigny-Balizy-i vasútállomás után. Egy kis mesterséges tó található a kastélyparkban is, mely mellett egy nyilvános mosdó is van.

LongjumeaunakLongjumeau-nak hosszú határa van északon a szomszédos községgel [[Chilly-Mazarin]]-nal, kezdve az északi ipari területtel (Vigne aux Loups). A határ egy részét az Yvette jelülijelöli ki. Északkeletre, a corbeilicorbeil-i út választja el [[Morangis (Essonne)|Morangis]]tól, majd keletre van egy rövid határ [[Savigny-sur-Orge]]-zsal. Délkeletre hosszan határos [[Epinay-sur-Orge]]-zsal, melyet részlegesen a egy lovasút jelöl ki, egészen dél, délnyugatig, a Rouillon patak választja el [[Ballainvilliers]] falutól. Nagyjából az N20-as nemzeti út az, ami a [[Saulx-les-Chartreux]]-val közös nyugati határt jelöli ki. Északnyugatra található [[Champlan]] falu.

A két fő útvonal, mely elhalad Longjumeau mellett az N20-as nemzeti autóút a községtől nyugatra és az A6-os autópálya északkeletre. Ezen két út gyors összeköttetést tesznek lehetővé a fővárossal és, az OrléansiOrléans-i kapuvalkapun ''(Porte d'Orléansd’Orléans)'' mindkettő és az Olasz kapuvalkapun ''(Porte d'Italied’Italie)'' az utóbbikeresztül. Két megyei út fut a településen keresztül, az RD 117-es, mely [[Bièvres (Essonne)|Bièvres]]-t és [[Saint-Vrain (Essonne)|Saint-Vrain]]t köti össze, illetve az RD 118-as út, Les Ulis és Athis-Mons között.

A buszközlekedést az RATP (Párizsi közlekedési vállalat) 199-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/100&nompdf=199 Az RATP 199-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau vasútállomás és a városi líceum között jár. A városon belül 7 megállója van), 297-es<ref>[http://www.ratp.info/orienter/f_plan.php?fm=gif&loc=bus_banlieue/200&nompdf=297 Az RATP 297-es járatának térképe az RATP honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (mely napközben Antony vasútállomásról, esténként Párizsból indul és a Charles Steber téren van a végállomása Longjumeauban, 6 állomása van a városon belül), a Daniel Meyer buszhálózat négy vonala: a DM12-es<ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm12hiver2008.pdf A DM12-es vonal fájlja a cég honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> (Massy-Palaiseau-ig megy Saulx-les-Chartreux és Villebon-sur-Yvette érintésével), a DM151-es (a párizsi Orléansi kapu (Porte d'Orléansd’Orléans) és [[Arpajon]] között közledik érintve a longjumeaui kórházat), a DM152-es (a párizsi Orléansi kapu ''(Porte d'Orléansd’Orléans)'' és [[Nozay (Essonne)|Nozay]] között közlekedik szintén a kórház érintésével) és a DM153-as (Massy-Palaiseau és Arpajon között közlekedik) <ref>[http://www.transports-daniel-meyer.fr/pdf/hiver/dm150hiver2010.pdf A DM151, DM152, DM153 vonalak menetrendje a Daniel Meyer buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2010. szeptember 13.</ref>, az Optile hálózat Sénart buszainak 55-ös vonala, mely Massy TGV-állomását (Massy-Palaiseau-i vasútállomás mellett) köti össze Lieusaint - Moissy vasútállomásával, mely az [[RER D]] vonalán fekszik, Longjumeau területén 2 megállója van.<ref>[http://www.senart.com/fileadmin/SENART/MEDIA/transports/horaires_de_bus/lignes_express/Ligne_51_55_express.pdf Az 55-ös vonal fájlja a Sénart buszhálózat honlapján.] Elérhetőség 2009. június 25.</ref>, végül a CEAT buszhálózat három busza, melyek a párizsi Denfert-Rochereau vasútállomásra mennek, a 10.07-es<ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_07FHHIV.pdf A 10.07-es busz fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> La Ferté-Alais-ről, 3 megállóval a városon belül, a 10.20-as és a 10.21-es<ref>[http://www.transport-idf.com/horairesplans/010_2021FHHIV.pdf A 10.20-as és a 10.21-es buszok fájlja a www.transport-idf.com honlapon] Elérhetőség 2009. június 25.</ref> [[Angerville (Essonne)|AngervilletőlAngerville]]-től és [[Méréville (Essonne)|MérévilletőlMéréville]]-től, 3-3 megállóval a városon belül.

2010. május 2.-tól a longjumeaui, [[ballainvilliers]]-i és [[morangis]]i városi tanács 5 helyi buszjáratot indított el, melyek a három település és Gravingny-Balizy városrészeken közlekednek.<ref>[http://europessonne.fr/index.php?option=com_phocadownload&view=file&id=88:plan-et-horaires&Itemid=113 A városi tanács 5 ingyenes buszvonalának menetrendje és térképe a Europ'EssoneEurop’Essone településtársulás honlapján] Elérhetőség 2010. szeptember 13.</ref>

[[1562]]-ben a városban megjelentek a protestánsok, amely a helyi közösség megosztódását okozta, az Hugenották (ügenották) romoblásai miatt. [[1568]]. [[március 23.|március 23]]-án a Delpfin szállóban írták alá a Longjumeau-i békét, mely véget vetett a 2. francia vallásháborúnak (1567-1568). [[1596]]-ban Martin Ruzé de Beaulieu vásárolta meg Chilly és Longjumeau földjét, majd [[1624]]-ben Antoine Coëffier de Ruzé d'Effiatra, későbbi francia marsallra hagyta. Antoine lánya, Marie Coëffier de Ruzé d'Effiatd’Effiat feleségül ment Charles de La Porte márkihoz és fiuk, Armand-Charles de La Porte de La Meilleraye lett később Chilly márkija[[márki]]ja ''(marquis de Chilly),'' Longjumeau grófja ''(comte de Longjumeau)'' és Massy bárója ''(baron de Massy).'' Armand-Charles de la Porte [[1661]]-ben feleségül vette Hortense Mancinit, aki [[Jules Mazarin]] bíboros unokahúga volt, ennek következtében Armand-Charles Mazarin hercege is lett. Ebben az időben épült meg a plébánia is.

[[1785]]-ben megépült a Szent Márton malom. Ezen család építette fel a 18. században a Nativelle kastélyt (akkoriban Szent Cirusz telek - Le clos Saint-Cyr). Louise d'Aumont esküvőjével [[IV. Honoré monacoi nagyherceg]]gel, aki így Longjumeau utolsó tényleges ura volt. A [[francia forradalom]]ban a nemesi kiváltságokat megszüntették. [[1790]]-ben LongjumeautLongjumeau-t kantonközponttá tették, melyhez eredetileg 10 község tartozott, [[1800]]-tól pedig 25.<ref>[http://fr.topic-topos.com/longjumeau A település története a topic-topos.com oldalon] Elérhetőség 2009. július 7.</ref> Ebben az évben épült fel a Chambourg kastély is.

[[1874]]-ben a községi tanács helyiséget jelölt ki a községi tanítónak és az osztályoknak. [[1883]]-ban az iskolát visszavette a plébánia és [[1887]]-ben a Versaillesi Jóléti Társasághoz csatolták, aki kiépítette a későbbi Szent Anna iskolát (école Sainte-Anne)<ref>[http://www.ecolesteanne-longjumeau.com/?page_id=163 A longjumeaui Szent Anna iskola története az iskola honlapján.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1883]]-ban elkészült a "Nagy„Nagy öv"öv”, mely LongjumeaunLongjumeau-n keresztül összekötötte [[Versailles]]-t [[Juvisy-sur-Orge]]-zsal. [[1893]]-ban üzembe helyezték az arpajoni villamost, mely Longjumeaun át kötötte össze [[Arpajon]]t [[Párizs|Párizzsal]]. [[1897]]. [[május 23.|május 23]]-án a községi tanács [[Adolphe Adam]] [[A lonjumeau-i postakocsis]] operájának díjazásáért felavatták a szerző bronzszobrát<ref>[http://fr.topic-topos.com/le-postillon-longjumeau Az opera oldala a topic-topos.com oldalon] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>.

Mivel a lakosság gyors ütemben nőtt, [[1908]]-ban új Posta- és Telekommunikációs Épületet alapítottak. [[1909]]-ben történt a legsúlyosabb baleset az arpajoni villamosvonalon, mintegy 12 ember halt meg és 40 megsérült. [[1911]]. [[május]]ától [[augusztus]]ig [[Vlagyimir Iljics Lenin]] számüzetésének idején LongjumeaubanLongjumeau-ban lakott a Nagy utca 91-ben (ma: François Mitterrand elnök útja - Rue du président François Mitterrand).

[[1938]]-ban Maljean orvos, a párizsi előkelő Lutetia Szálló tulajdonosa, megvásárolt a Saint-Cyr ingatlant (vagyis a Nativelle kastélyt), majd eladta azt Claude-Adolphe Nativellenek<ref>[http://fr.topic-topos.com/propriete-le-clos-saint-cyr-longjumeau A Nativelle kastély története a topic-topos.com oldalon]. Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1941]]-ben a [[Harmadik Birodalom]] katonái elfoglalják a Szent Anna iskolát, ahol parancsnokságot rendeztek be. A várost a 2. fegyveres hadosztály szabadította fel [[1944]]. [[augusztus 24.|augusztus 24]]-én, a szövetségesek ellenőrzőpontot állítottak fel itt. [[Alekszandr Vasziljevics Kolcsak]] felesége, SofiaSzófia Kolcsak, miután megszököttelmenekült Szevasztopolból[[Szevasztopol]]ból, Párizsban élt és a longjumeauilongjumeau-i kórházban halt meg [[1956]]-ban.

[[1954]]-ben befejeződött az N20-as nemzeti autóút építése, mely már nem haladt keresztül a városon, így jelentősen tehermentesítve a központot. [[1953]]-ban elkezdik az A6-os autópálya építését, melyet [[1960]]-ban adnak át a forgalomnak. A 60-as éveket a francia gazdasági és demográfiai növekedés (az 1945-1975 közötti időszak, francia nevén "Trente„Trente Glorieuses"Glorieuses” vagyis a harminc dicsőséges esztendő), valamint a gyarmatbirodalom felbomlásával kezdődő immigrációs hullám (a "„[[feketelábúak]] exodusza"exodusa”) jellemezte. Elsősorban az egykor gyarmatokon élő és visszatelepült franciáknak kezdték építeni [[1960]]-ban a Villa Saint-Martin, [[1963]]-ban a Lacroix-Breton, [[1965]]-ben a Côteaux, [[1967]]-ben a Bel-Air és at Arcades és végül [[1968]]-ban a Rocade lakóterületeket<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Amenagement/Le-renouveau-des-Quartiers-Sud A déli városrészek bemutatása a városháza hivatalos honlapján.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1965]]-ben építették az Yvette klinikát, melyet [[1968]]-ban, [[1982]]-ben és [[1991]]-ben bővítettek. [[1967]]-ben átadták a zeneiskolát.

[[1972]]-ben a város megvette a Nativelle kastélyt, eredetileg arra a célraazért, hogy a városházátott rendezze be bennevárosházát, valamint egy új postahivatalt is építettek. [[1997]]-ben a kastély lett a városi könyvtár, miután az új városháza megépült. [[1974]]-ben az [[Emmaüs|Emmaüs közösség]] megszerezte a Chambourg kastélyt, ahol berendezték a saját termeiket<ref>[http://www.mairie-longjumeau.fr/Decouvrir-la-ville/Histoire/Un-patrimoine-a-decouvrir A városi műemlékekbemutatása a Polgármesteri Hivatal oldalán.] Elérhetőség 2009. július 7.</ref>. [[1978]]-ra épült meg a Jacques Prévert Líceum<ref>[http://www.quid.fr/communes.html?mode=detail&id=17044&req=Longjumeau&style=fiche Longjumeau bejegyzése a Quid oldalon.] Elérhetőség: 2009. július 7.</ref>. [[1979]]-re épült meg a színház<ref>[http://sites.google.com/site/91160lbl/le-theatre Philippe Schmit hozzászólása a városi tanács ülésén.] Elérhetőség 2009. október 6.</ref>.

* [[d'Aumont Louise]] [[IV. Honoré monacoi herceg|IV. Honoré]] [[Monaco uralkodóinak listája|monacoimonacói herceggel]] kötött [[1771]]-es házassága révén a [[Grimaldi-ház|Grimaldiak]] Longjumeau grófjának címét is viselik, amely címet ma [[II. Albert monacói herceg]] visel.