„Hohenschwangau kastély” változatai közötti eltérés

A '''Hohenschwangauihohenschwangaui kastély''' [[Németország]] egyik ismert kastélya, amely a [[bajorország]]i [[Hohenschwangau]] településen található, nem messze [[Füssen]] városától. A kastélyt [[II. Miksa bajor király]] építtette, ez a kastély volt fia, [[II. Lajos bajor király|II. Lajos]] gyerekkori rezidenciája. A kastély napjainkban népszerű turistalátványosság. A szintén világhírű [[Neuschwanstein]] kastély a közvetlen közelben helyezkedik el.

A Hohenschwangauihohenschwangaui kastély a Schwangau erőd romjaira épült, amelyet már a 12. századból említenek történelmi feljegyzések. Egy lovagi családot bíztak meg az erőd felépítésével, később ez az épület szolgált a Schwangauischwangaui helyi önkormányzat központjául. Egy 1523-ban készült leírás alapján a kastély falai túl vékonyak voltak, hogy elláthassák védelmi funkciójukat. A lovagok 16. századi hanyatlása után a kastély többször gazdát cserélt. Innentől folyamatosan romlott az állapota, mígnem a 19. századra teljesen az enyészeté lett.

1829 áprilisában Miksa koronaherceg (a későbbi [[II. Miksa bajor király|II. Miksa király]]) fedezte fel a helyet egy séta alkalmával, és elragadta a környék szépsége. 1832-ben megszerezte magának a romokat, amelyeket akkor még ScwansteinnekSchwansteinnek hívtak. 1833 februárjában meg is kezdődtek a kastély újjáépítésének munkálatai, melyek 1837-ben fejeződtek be, a kastély pedig 1855-ig további kiegészítéseket is kapott. A megbízott építész, ifj. Domenico Quaglio felelt a külső neogótikus stílusáért. Az ő 1837-ben bekövetkezett halálát követően Joseph Daniel Ohlmüller vette át a munkálatokat, majd miután ő is elhunyt 1839-ben, a munkát végül Georg Friedrich Ziebland fejezte be.<ref>Hans F. Nöhbauer: ''Auf den Spuren König Ludwigs II.'' (München, Prestel Verlag, 3. ed. 2007) p. 81ff.</ref> [[Mária Friderika porosz hercegnő|Mária hercegnő]] később alpesi kertet adott a kastélyhoz, melyben az [[Alpok]] minden területéről összegyűjtött növényfajok megtalálhatóak voltak.

Elkészülte után a kastély volt Miksa, Mária, valamint két gyermekük, Lajos és Ottó (a későbbi [[II. Lajos bajor király|II. Lajos]] és [[Ottó bajor király|I. Ottó]] bajor királyok) nyári- és vadászrezidenciája. A hercegek fiatalkoruk jelentős részét itt töltötték, szüleik a főépületben, míg ők a melléképületben laktak. Miksa 1864-ben elhunyt, őt Lajos követte a trónon, aki elfoglalta apja szobáját a kastélyban. Mivel Lajos sohasem házasodott meg, anyja, Mária továbbra is lakhatott az ő szintjén. Lajos szeretett itt lakni, különösen miután 1869-ben megépülmegépült saját álomkastélya, [[Neuschwanstein]], mely mindössze egy kőhajításnyira volt Hohenschwangautól.

Az I. és a II. Világháborúkvilágháború alatt a kastély nem szenvedett kárt. 1923-ban a Bajor Tanács elfogadta a korábbi bajor királyi család igényét a kastély iránt, mint lakóépületük. 1933 és 1939 között [[Rupprecht bajor koronaherceg]] és családja nyári rezidenciája volt, ezután pedig utódai, köztük a jelenlegi örökös, [[Ferenc bajor koronaherceg|Ferenc koronaherceg]] kedvelt üdülőhelye lett. 1941-ben [[Adalbert bajor koronaherceg|Adalbertet]] kiűzték a hadseregből [[Adolf Hitler|Hitler]] ''Prinzenerlass'' rendelete nyomán, ezért a családi kastélyban talált magának menedéket, ahol a háború végéig lakott.

Napjainkban évente {{szám|300000}}-nél is többen látogatják a kastélyt évente, amely karácsony kivételével egész évben nyitva áll a turisták előtt. Áprilistól szeptemberig 9 és 18 óra, októbertől márciusig pedig 10 és 16 óra között látogatható. Az idegenvezetés német, angol, francia, olasz, spanyol, orosz, cseh, szlovén és japán nyelvekennyelven érhető el, magántúrákra nincs lehetőség.