| képaláírás = [[James Thomson (vésnök)|James Thomson]]: Georges Cuvier vésett portréja, melyen jólportréján látható, hogy a [[Francia Köztársaság Becsületrendje]] kitüntetettje
<!--Életrajzi adatok -->
| ismeretes mint =
43. sor:
}}
'''Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier''', <ref group="m">Található olyan forrás, melyamely feltünteti születési neveként a ''Johann Leopold Nicolaus Friedrich Küfer'' formát [http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=7733 Példa erre a német hangzású névváltozatra]. Gyermekkorában a hugenották üldözése miatt német fennhatóság alatt élt és ifjúként egyfajta francia ellenességfranciaellenesség is kialakult benne. Egy volt iskolatársának, C. H. Pfaffnak 1788. május 30-án így írt Mömpelgardból: „Nincs időm hosszú levelet írni, a franciák terhemre kezdenek válni...” és egy évvel később, 1789. július 16-án ugyanennek írta: „Noha te, mint én is, idegen vagy Franciaországgal szemben” - de az idő haladtával még jóformán a német nyelvet is elfeledte és talpig franciává vált.</ref> aki nevét korán elhunyt bátyja után megváltoztattanevét, és felvettea GeorgeGeorges-ot felvéve a '''Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier'''-re változatraváltoztatta, de röviden '''Georges Cuvier''' néven ismert ([[Montbéliard]], [[1769]]. [[augusztus 23.]] – [[Párizs]], [[1832]]. [[május 13.]]) francia [[Zoológia|zoológus]], [[geológus]], az [[Az emlősök törzsfejlődése#összehasonlító anatómia|összehasonlító anatómia]] megalapítója, az [[őslénytan]] úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. [[Pierre-Paul Royer-Collard]] ''az intelligencia Napóleonjának'' nevezte, míg [[Franciaország]]ban sokan a ''kora [[Arisztotelész]]eként'' üdvözölték. {{Zoonév|Cuvier}}
A [[19. század]] első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a [[fosszília|fosszíliákat]], más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a [[Georges Cuvier#A korreláció törvénye|korrelációs törvényt]], mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja.
