„Karl Topia albán fejedelem” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Apja [[Andreas Topia]], anyja [[Róbert nápolyi király|I. (Bölcs) Róbert]] [[Nápoly és Szicília uralkodói|nápolyi király]] természetes lánya volt. Szülei korai halálát követően a [[kruja]]i várban nevelkedett. [[1358]]-ban fellázadt az [[Anjou]]-hercegek uralma ellen. Egy éven át tartó harcok során az Anjoukat [[Durrës|Durazzóba]] szorította vissza, s [[1359]]-től egészen haláláig uralma alatt tartotta Közép-Albánia jelentős részét, önmagát Albánia fejedelmének ''(Princeps Albaniae)'' titulálva. [[1362]]-től egyik fő törekvése az [[I. Johanna durazzói hercegnő|Anjou Johanna]] által birtokolt Durazzo bevétele volt. Az első, sikertelen ostromra 1362 áprilisa és [[1363]] májusa között került sor, amely Topia elgyengült és járványtól sújtott csapatának visszavonulásával végződött. A [[Velencei Köztársaság]] hallgatólagos beleegyezésével [[1367]]-ben végül sikerült elfoglalnia és fővárosává tennie Durazzót. Topia jó kapcsolatokat ápolt a [[Római Kúria|Római Kúriával]], s [[1381]]-ben [[Elbasan]] közelében megalapította a Szent János-kolostort ''(Manastiri i Shën Gjon)''.
Topia legnagyobb riválisa az északi [[Zeta (fejedelemség)|Zetát]] uraló Balsha-dinasztia volt, annak ellenére, hogy [[1370]] körül nőül vette a
Uralkodása utolsó évtizedében Topia szövetségre törekedett a velenceiekkel. [[1386]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] kötötték meg egyezségüket, amelyben Topia kötelezte magát arra, hogy konfliktus esetén fegyvereivel támogatja a Velencei Köztársaságot, s országában a velencei kereskedők oltalmat élveznek. Viszonzásul a velenceiek ígéretet tettek arra, hogy Topia területükön katonát toborozhat, s a velenceiek adriai flottája biztosítja az albán partok védelmét. [[1388]]-ban Topia meghalt, s fia, Gjërgj követte őt a hercegi méltóságban.
|