Főmenü megnyitása

Módosítások

a
== Történelem ==
 
A település a [[13. század]] végén alakult ki, először 1308-ban említik.
 
A [[14. század]] közepére jelentős vásároshely és Máramaros megye egyetlen túlnyomóan iparosok és kereskedők lakta városa lett. A lakosság jellegzetes csoportját alkották még a közeli rónaszéki sóbánya munkásai. 1352-ben részesült azokban a kiváltságokban, amelyeket a másik négy máramarosi város (Huszt, Visk, Técső és Hosszúmező) kapott 1329-ben [[I. Károly magyar király|Károly Róberttől]]tól. A 14. század végén azonban Sziget a többi várossal együtt a huszti uradalom részévé vált, azaz földesúri hatalom alá került.
 
A fentieken kívül a lakosság jellegzetes csoportját alkották a közeli rónaszéki sóbánya munkásai.
 
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebbrészt németek, de az utóbbiak hamar asszimilálódtak.
1360 tájékától rendszerint itt tartotta a gyűléseit Máramaros megye, amelynek 1558-ban már állandó székháza volt a városban.
 
A [[15. század]] végétől kezdve számottevő értelmiségi réteg jelent meg, főleg sókamarai hivatalnokok és más királyi tisztviselők. A reformáció során a város a református hitre tért.
 
A [[16. század]] végétől kezdődően a lakosság nagy többsége nemeslevelet szerzett, s nemessége 1618-ra külön közösséggé szerveződött.
 
1730 körül letelepedett itt a piarista rend, de a katolikusok száma csak lassan emelkedett.