„Trópusok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Yera (vitalap | szerkesztései) a →További információk: halott link jelzése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
* [[Alpesi bioformáció]]
== A trópusi (forró éghajlati) övezet felosztása ==
Négy részre tagolható. [[Évi középhőmérséklet]]e 20°[[Celsius-fok|C]]-nél magasabb. A mérsékelt övvel ellentétesen ennek nincs külön [[észak]]i és [[dél]]i része.
'''A forró éghajlati övezet jellemzői:'''<ref name="termtud.akg.hu"/>
{| class="wikitable sortable"
! Földrajzi öv||Éghajlat||Évi középhőmérséklet (°C )||Évi csapadék (mm)||Jellemzők
|-
| Forró övezet
| Trópusi monszun
| 22 és 28 között
| 1600 – 2000
| Száraz, napos [[tél]], forró [[tavasz]], fülledt, csapadékos [[nyár]]
|-
| Forró övezet
| Térítői (trópusi sivatagi)
| 20 és 28 között
| 100 – 200
| Száraz, forró, nagy napi [[hőingás]]
|-
| Forró övezet
| Átmeneti
| 23 és 28 között
| 300 – 1500
| Forró száraz és esős meleg [[évszak]]
|-
| Forró övezet
| Egyenlítői
| 25 és 27 között
| 2000 – 3000
| Állandóan fülledt, forró nedves
|}
===Egyenlítői éghajlat===
Itt a napsugarak beesési szöge 90°-66,5° közötti, ezért a [[hőmérséklet]] viszonylag állandó, 25-27 °C között változik. Az évi hőingás 2,5 °C-nál is kevesebb, így a napi hőingás nagyobb, mint az évi. Egész évben [[csapadék]]os, a lehullott csapadék mennyisége a 2000 millimétert is meghaladja. Csak egy évszak alakul ki, a meleg, csapadékos és fülledt [[nyár]]. Az [[Egyenlítő]] közelében alakult ki, jellemző az Amazonas-medencében, [[Közép-Amerika]] szigetvilágában, a Kongó-medencében, Ceylon és Óceánia területein. Természetes növénytakarója az [[esőerdő]].
A folyók vízjárása egyenletes, a vízfolyások sok vizet szállítanak, hordalékban gazdagok. Talaja gyenge [[tápanyag]]tartalmú [[laterit]]talaj, mely sárga vagy vöröses színű, mivel [[vas]] és [[alumínium]] halmozódik fel benne. A felszíne csupasz, alig borítja talaj, mivel a magas páratartalom és hőmérséklet mellett igen gyorsan elbomlik a szerves anyag, majd felületi leöblítéssel elszállítódik. Felszínfejlődésére jellemző, hogy a felszínen vastag a málladéktakaró, a lefolyás nagy, így sokszor fordul elő [[csuszamlás]], [[talajfolyás]]. Egyes helyeken [[tönkfelszín]]ek is kialakulhatnak.
===Szavanna/Átmeneti öv===
Az átmeneti vagy szavanna öv a trópusi sivatagi és az egyenlítői között alakult ki, a 8° és 16° [[szélességi kör]]ök között. Az évi középhőmérséklet 20-27 °C, a hőingás már magasabb, elérheti az évi 10 °C-t is. A csapadék kevesebb, általában 400-800 mm között mozog. Két évszak alakult ki, a száraz és a nedves, ezek váltakozását a felszálló és leszálló légáramlatok szabják meg.
A nedves évszakra jellemző a szélcsend, a szárazban északkeleti, délkeleti passzát a meghatározó. Természetes növénytakarója a [[szavanna]], ennek alfajai az erdős, a ligetes és a füves szavanna. A folyók vízjárása erősen ingadozó a csapadék egyenlőtlen elosztása miatt.
===Trópusi sivatagi öv===
Az évi középhőmérséklet 20 °C felett van. A napi [[hőingás]] kimondottan nagy, akár 30-35 °C-t is elérheti. A [[csapadék]] 200 mm-nél is kevesebb, néha heves [[zápor]]ok jelentkezhetnek. Maga a sivatag a térítők környékén alakult ki a passzát leszálló ága miatt, jellemző területei: [[Arab-félsziget]], [[Thar-sivatag]], [[Irán]] és [[Afganisztán]] medencéi, [[Szahara]], [[Kalahári-sivatag]], [[Mohave-sivatag]], [[Mexikó]] területe, [[Nagy-Viktória-sivatag]], [[Simpson-sivatag]]. Kevés növény él meg ezeken a területeken, a [[folyó]]k is csak időszakosak ([[vádik]]).
Különös megjelenési formája a '''hűvös sivatagok''', melyek a dél térítők környékén alakulnak ki, hideg tengeráramlatok hatására. Jellemzően a tengerpartokon fordulnak elő. Az évi középhőmérséklet csak 14-16 °C, a csapadék itt is 200 mm kevesebb évente. Jellemző példája a [[Namib-sivatag]] és az [[Atacama-sivatag]].
Felszínformálására jellemző a hőaprózódás, homoksivatagok és kőzetsivatagok kialakulása, dűnékkel, barkánokkal, buckákkal, homokfodrokkal, de előfordulhatnak kőtengerek, kőgombák, kőhidak is. Talajai fejletlen szerkezetű sivatagi [[váztalaj]]ok, szervesanyag-utánpótlás nélkül, a [[humusz]]tartalom még 1%-nál is kevesebb. Sokszor előfordul [[só]]kiválás. Természetes növényzete különböző szárazságtűrő növényekből áll, az oázisokban [[datolya]], [[banán]], [[citrom]] és egyéb citrusfélék is megtalálhatóak.
===Trópusi monszun öv===
[[Fájl:Klimadiagramm-deutsch-Bombay-Indien.png|250px|bélyegkép|jobbra|[[Bombay]] klímadiagramja, példa a trópusi monszunra]]
A fő éghajlat alakító tényező a [[monszun]] szélrendszer. A '''téli monszunszél''' a [[szibéria]]i maximum hatására alakul ki<ref>Magas nyomású légköri képződmény Szibéria területén, az ebből kiáramló levegő egy része dél felé mozdul és a [[Tibeti-fennsík]]on keresztül jut el Dél-Ázsiába és alakítja ki a monszunt.</ref>, a '''nyári monszun''' pedig csapadékos. Főleg az [[indiai szubkontinens]]en alakult ki, jellemzője a sok csapadék. Az évi középhőmérséklet 25-28 °C között változik.
Alapvetően három [[évszak]] különíthető el:
* [[Tél]]: a téli monszun alakítja ki, [[december]] és [[március]] között jellemző, a hőmérséklet ilyenkor délebbre 19-25 °C, északon pedig 12-18 °C között változik.
* Nyárelő: szintén a téli monszun határozza meg, márciustól [[május]]ig tart. Jellemzően forró és száraz, ez a legmelegebb időszak, a hőmérséklet tartósan 30 °C felett van.
* [[Nyár]]: kialakítója a nyári monszun, jellegzetesen fülledt, meleg időszak, magas a relatív [[páratartalom]] (80-85%), és sok eső jellemzi.
A felszínformálásra jellemző, hogy a száraz évszakban a fagy okozta aprózódás, a [[hőtágulás]] jelentős. A nedvesebb, csapadékos időszakokban akár 10-30 méter vastag málladéktakaró is képződhet, [[tönkfelszín]] is kialakulhat. Jellemző formák a [[trópusi szigethegy]]ek, valamint [[karszt]]formák kialakulása.
A folyók vízjárása ingadozó, jellemzőek a vízesések, zuhatagok. [[Talaj]]a erősen kilúgozott, tápanyagszegény [[laterit]] talaj, mely sárga színű a benne található vas- és Al-hidroxidok miatt.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Esős évszak]]
| |||