„Plzeň” változatai közötti eltérés

'''Plzeň''' ({{németül|Pilsen}}) [[Csehország]] negyedik legnagyobb városa, Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, [[2015]]-ben [[Európa kulturális fővárosa]].

[[1295]]-ben [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A [[husziták]] megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt. [[1417]]-ben egy puccsot követően a husziták veszik át a város igazgatását. A városnak ekkor két nagy alakja él: Václav Koranda (radikális taborita) és [[Jan Žižka]]. A következő években a [[katolicizmus|katolikusok]] és a [[husziták]] egymást váltva foglalják el-vissza a várost.

A [[harmincéves háború]]bant megelőző politikai zűrzavarban [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] császár egy kis ideig a városban tartózkodik. A császár házat épít magának, amely ma is látható., 1606-ban távozik '''Plzeň'''ből. A harmincéves háború során [[1631]]-bentől a városháború leszvégéig a császár katonáinak bázisa. Őkváros a háborúcsászár végigkatonáinak itt szállnak megbázisa.

A városban [[Plzeň villamos-hálózatavillamoshálózata|villamos]] is közlekedik.

* Városháza (Rádnice): sgrafittóval díszített [[reneszánsz]] épület a 20. századból. Emeletén megtekinthető a Serfőzők Próbapadjapróbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát majd ráülnie, ha a sör megszáradása után nadrágja nem ragadt bele, akkor elfenekelték, a sörsört pedig kiöntötték (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia).

* Serfőző Múzeum (Pivovárské Museum): egy középkori [[maláta|malátacsíráztatóban]] kapott helyet. A vizet 80 m mélyből húzzák fel.