„Kijevi Rusz” változatai közötti eltérés

Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket: [[Kijev]]et, [[Novgorod]]ot, [[Pszkov]]ot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért. Az áldatlan állapotokon változtatni akaró fejedelmek [[1097]]-ben [[Ljubecs]]ben gyűlést tartottak, akol megegyeztek, hogy mindenki megtarthatja apai örökségét. Azonban a szeniorátus elve is érvényben maradt, ami továbbra is számos vitára adott okot a fejedelmek között. Az egymással vetélkedő fejedelmek közül csupán [[II. Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir Monomah]] ([[1113]]-–[[1125]]) emelkedett ki. Vlagyimir Monomah tudta biztosítani a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező [[kunok|kun]] (polovec) támadásokkal szemben. Legidősebb fia, [[I. Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem|Msztyiszláv]] halála után azonban [[Kijev]] végleg elvesztette központi szerepét, az a perifériák lassan önállósodtak. A távolabbi központok fejedelmei közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve [[Kijev]]nek. Kijev háttérbe szorulása valójában gazdasági okokkal magyarázható. A [[11. század]]ban a [[kunok|kun]] fenyegetés és az állandósuló háborúk új, biztonságosabb „varégoktól a görögökig” vezető kereskedelmi utat igényelt: így a [[Dnyeper]] menti kereskedelem lehanyatlott, és a biztonságosabb [[Dnyeszter]] folyó menti út vált egyre fontosabbá. Ez [[Kijev]] gazdasági súlyának további csökkenésével járt, mivel a kereskedelmi haszonban más területek részesültek. Az északi régió két fő központja [[Novgorod]] és [[Vlagyimir-Szuzdal]] lett.

Szuzdal ura, [[I. György kijevi nagyfejedelem|Jurij Dolgorukij]] hosszan harcolt a kijevi nagyfejedelmi címért, mialatt fia [[I. Andrej vlagyimiri nagyfejedelem|Andrej Bogoljubszkij]] vlagyimiri nagyfejedelem ([[1157]]-–[[1174]]) új fejedelmi várost építtetett: [[Vlagyimir]]t. Ezt [[Kijev]]vel egyenrangú központnak álmodta meg, amely egy önálló metropólia székhelye is lett volna. Az utóbbi terve azonban nem sikerült, mivel a konstantinápolyi pátriárka ezt megakadályozta, de azért Andrej Bogoljubszkij még megalázta [[Kijev]]etKijevet [[1169]]-ben, amikor is elfoglalta és lerombolta a várost. [[Vszevolod vlagyimiri nagyfejedelem]] ([[1176]]-–[[1212]]) később már mint egész Rusz ura indult hadba a [[kunok]] ellen. Halála után a Vlagyimir-Szuzdali nagyfejedelemség is aprózódni kezdett utódai között.

[[Novgorod]] fejlődése eltért az összes többi területétől. a keleti-nyugati kereskedelem fontos állomása volt, fejedelmeit a [[vecse]] vagyis a szabad lakosság gyűlése választotta meg, hívta a városba és kötött velük megállapodást. A délebbi régióban [[Csernyihiv|Csernyigov]] és [[Szmolenszk]] vetélkedtek [[Kijev]]vel. Fontos központ volt még a [[Halics-Volhíniai Fejedelemség]] is. [[Halics]]ban ([[Galícia]]) a fejedelmek a [[Novgorod]]ihoz hasonló helyzetben voltak. Itt a [[bojár]]ok választottak maguknak fejedelmet, ők határozták meg jogait, sőt az is előfordult, hogy az alkalmatlan fejedelmet elűzték. [[Halics]] és [[Volhínia]] csak rövid ideig tartozott össze, később Halics trónjára a magyar és lengyel uralkodóház is igényt tartott.

[[Batu kán]] [[1237]] telén kelt át a [[Volga|Volgán]] és ezzel megkezdődött a Kijevi Rusz mongol-tatár hódoltatása. A [[tatárok]] fegyelmezett serege gyors sikereket ért el. Azokat a városokat amelyek nem voltak hajlandóak behódolni és adót fizetni, -– könyörtelenül felégették és lakosait lemészárolták. [[Rjazany]], [[Szuzdal]], [[Vlagyimir]], [[Tver]], [[Jaroszlav]] városát elpusztították. [[1239]]-ben kerül sor [[Csernyigov]]raCsernyigovra és [[Perejaszlav-Hmelnickij|Perejaszlavra]]ra, [[1240]]-ben pedig lerombolják [[Kijev]]etKijevet, majd tovább vonulnak nyugat felé a tatárok.