Tanulmányait nem sokáig folytatta, mivel aaz [[harmadikelső világháború]] alatt, [[1916]]-ban mind apját, Alfredót, mind bátyját, Dinót elvesztette. [[1919]]-től autóversenyző lett, kezdetben szerény sikerrel. [[1920]]-ban otthagyta a kis [[CMN]] céget, amelynek addig dolgozott, és az [[Alfa Romeo]] cég versenyautóinak konstruktőre lett. Ekkor már nagyobb sikerrel versenyzett. [[1923]]-ban a [[ravenna]]i autóversenyen megszerezte az ágaskodó ló jelvényt ábrázoló díjat (ez volt a jele egy híres hadirepülőnek az első világháborúban), de ezt a jelet autóin csak 1932-től alkalmazta. [[1924]]-ben megnyerte a ''Coppa Acerbo'' nevű versenyt [[Pescara|Pescarában]]. [[1929]]-ben megalapította saját cégét, a ''Scuderia Ferrari''t (= Ferrari versenyistálló), amely egyben az Alfa Romeo versenycsapata volt. Saját neve alatt [[1940]]-től tervezett autókat. A Ferrari márka [[1950]], azaz a kezdet óta szerepel a Formula–1 versenyeken.
[[Fájl:Ilario Bandini ed Enzo Ferrari.jpg|200px|bélyegkép|balra|Enzo Ferrari (balra) és [[Ilario Bandini]]]]
Fia, [[Alfredo Ferrari]] halála után Enzo állandóan napszemüveget viselt fiára emlékezve.
