Wikipédia

„Peter Paul Rubens” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Siegeniek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 956 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
A második korszak egybeesik az itáliai és a spanyolországi utazásokkal. Amikor 1600-ban Itáliába utazott, szinte azonnal bekerült a mantovai herceg csillogó, művészekkel és műremekekkel zsúfolt udvarába, ahol megismerkedik a legjelentősebb olasz festők műveivel, amelyek a későbbiekben hatással lesznek rá. Gonzaga nem becsülte eléggé a képességeit, eleinte híres festmények másolásával bízta meg, de Rubens ezt zokszó nélkül végezte el, és miközben szorgalmasan másolt, sokat tanult. Rómában azonnal megismerte a legfrissebb festészeti irányvonalat, amelyet igyekszik műveiben követni. Legjelentősebb korai műve ebből az időszakból a [[Santa Croce in Gerusalemme bazilika (Róma)]] oltárképe, amelynek három festménye, ''A Szent Kereszt megtalálása'', a ''Töviskoronázás'' és ''A Szent Kereszt fölállítása'' erősen [[Jacopo Bassano]] hatását tükrözi, de már felfedezhető benne Rubens művészetének egyik legfőbb megkülönböztető jele, a monumentális kifejezőerő.
 
Spanyolországi utazása után helyzete kissé megváltozott a mantovai udvarban, a herceg immár három önálló kép festésével is megbízta. Ezek közül az egyiket, ''A Gonzaga -család imádja a Szentháromságot'' címűt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái feldarabolták, s a töredékeket ma [[Európa]] különböző múzeumai őrzik. Ezen a képen a velencei iskola hatása érezhető. Emellett festett a kor kívánalmainak megfelelő portrékat, amelyeket sokáig tanítványának, [[Anthony Van Dyck|Van Dycknak]] tulajdonítottak. Római utazása alatt nem utolsó sorban flamand kapcsolatainak köszönhetően kapta meg a Santa Maria Vallicella-templom megbízását. A kép első változatát elutasították, valószínűleg a megrendelők inkább egy Caravaggio modorában festett képet kívántak. A ''Madonna szentekkel és angyalokkal'' végső változatát fiatalos lendület, tetterő jellemzi, ragyogó színei a barokk képzelet és életöröm hirdetői. Itáliai tartózkodása alatti utolsó fontos megbízatása a fermói San Filippo Neri-templom számára megfestette a ''Pásztorok imádását'', amelyen Bassano színeit és világítását helyezte teljesen új egységbe, s alkotott teljesen egyénit.
[[Fájl:Peter_Paul_Rubens_Peter_Paul_Rubens_-_The_Artist_and_His_First_Wife,_Isabella_Brant,_in_the_Honeysuckle_Bower.jpg|180px|bélyegkép|Rubens és Isabella Brant kettős arcképe (1609)]]
A következő korszak Antwerpenbe való visszatérésétől stílusának végleges kialakulásáig eltelt időszak. Visszaérkezése után röviddel megkapta a megrendelést a Szent Walburga-templom oltárképére, ''A kereszt felállítása'' címűre, amely ma a székesegyházban látható. A kép magán viseli a barokk összes jegyét, határozott vonalvezetés és az erő látványos kifejezése jellemzi. A színek velencei hatásról árulkodnak, az alakok testhelyzete Michelangelót idézi. Ebben az időszakban készült egyik leghíresebb önarcképe, amelyen feleségével, Isabella Branttal szerepel. A festmény Rubenstől szokatlan tartózkodással ábrázolja a nyugodt és kényelmes polgári lét eszményét és a pár eleganciáját, meghitt derűjét, összetartozását.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Peter_Paul_Rubens”