„Pápua Új-Guinea” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
108. sor:
1643-ban [[Abel Tasman]] [[Új-Írország]] és [[Új-Guinea]] szigetek egyes részeibe látogatott el. A [[18. század]]ban már az [[angolok]] is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. [[1768]]-ban az angol [[Philip Carteret]] kapitány elérte [[New Britain]] szigetét és angol felségterületnek nyilvánította. [[1824]]-ben [[Hollandia]] és [[Anglia]] megegyezett Új-Guinea felosztásában. [[1842]]-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján a [[Pápua-öböl]] egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába. [[1848]]-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület ma [[Indonézia]] része). [[1873]]-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.<ref>Balázs: Pápua Új-Guinea. 292. o.</ref>
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton [[kókuszdió]]t termesztett, [[kopra|koprával]] kereskedett. A mai ország északi területét 1884-ben [[Otto Finsch]] a [[Új-Guinea Társaság|Neuguinea-Konsortium]] ügynöke, a feltételezett brit annexiót elkerülendő a német császár birtokának nyilvánította, még ebben az évben a konzorciumot [[Új-Guinea Társaság]] (Neuguinea-Kompagnie) névre keresztelték. 1885. május 17-én az [[I. Vilmos német császár|I. Vilmos]] császár által kiállított [[Schutzbrief]] e terület és a [[Bismarck-szigetek]] felségjogait a társaságra ruházta, ezeket a berlini kormány 1898-ban vásárolta vissza, hivatalosan csak ekkortól lett [[Német Új-Guinea]] (Deutsch Neuguinea) részeként a [[Német Birodalom]] gyarmata. A kolónia a következő területekből állt: a [[Vilmos Császár Föld]] (a tulajdonképpeni német birtok Új-Guineán), a [[Bismarck-szigetek]], az északi [[Salamon-szigetek]], a [[Karolina-szigetek]], a [[Mariana-szigetek]] északi része [[Guam]] nélkül, [[Palau]], [[Nauru]] és a [[Marsall-szigetek]].<ref>Horst Gründer: Geschichte der Deutschen Kolonien. 5. Aufl., Paderborn (Schöningh) 2004.</ref>
A déli részen [[1884]]. november 6-án a [[Egyesült Királyság|britek]] Brit Új-Guinea (British New Guinea) néven egy új [[protektorátus]]t hoztak létre, majd [[1888]]. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. 1905-ben Nagy-Britannia területeit [[Territory of Papua]] néven átengedte birodalma önkormányzattal bíró domíniumának, Ausztráliának. Az [[első világháború]]ban a német gyarmatot az ausztrálok elfoglalták, ez [[1919]]-ben ausztrál védnökség alá került a [[Nemzetek Szövetsége|Népszövetség]] révén [[Új-Guinea Mandátumterület]] (Mandated Territory of New Guinea) néven. Pápuát Ausztrália birtokaként továbbra is külön igazgatták, közigazgatásilag csak 1949-ben egyesítették őket [[Pápua és Új-Guinea Terület]] (Territory of Papua and New Guinea) néven.
| |||