„Székely Mózes erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
aNincs szerkesztési összefoglaló
37. sor:
[[Kép:SigismundBathoryDominicusCustos.jpg|balra|bélyegkép|[[Báthory Zsigmond]] fejedelem]]
[[Kép:MihaiViteazul.jpg|jobbra|bélyegkép|[[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai viteazul]] havasalföldi fejedelem]]
[[Báthory Zsigmond]]tól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve, mint minden székely, nemesnek számított és földadományt kapott. [[Báthory András]]nak, majd [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai viteazul]] havasalföldi vajdának lett fővezére. [[1601]]-ben Székely Mózes szembefordult a vajdával és [[Giorgio Basta|Basta]] Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i [[Magyargoroszlógoroszlói csata|goroszlói]] vereség]] után maga állt a császárellenes párt élére. 1602. júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására Bethlen Gábor szövetségével, török támogatással hadjáratot szervezett, egyúttal megszerezte [[III. Mehmed oszmán szultán]] engedélyét az erdélyi trónra.
 
1603. márciusában elfoglalták [[Karánsebes]]t a habsburg katonáktól. Itt született meg Mózes nevű fia, majd pestisben itt halt meg felesége és nagyobbik fia, Székely István.