„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés

A 2011-es népszámlálás adatai alapján Hajdúdorog nemzetiségi szempontból homogén településnek tekinthető. A lakosság közel 85%-a magyarnak vallotta magát, és a korábbi népszámlálások adataira hagyatkozva feltehetőleg a nem válaszoló 11%-nak a nagy része is magyar nemzetiségű. A város legnagyobb nemzetiségét a [[romák]] teszik ki, akik a lakosság 3,1%-át alkotják. A 272 fős roma közösséget a városban [[1994]] óta Cigány Önkormányzat is képviseli. A 2011-es adatok Hajdúdorog történetének legmagasabb roma népességszámát jegyezték fel.

 

A városházát [[1660]] körül építették a város hajdú betelepítését követően. Az árkádos, több szintes épület eredetileg hajdú laktanyának és kaszárnyának épült, ahol a város katonai vezetői is laktak. A török fenyegetés megszűnésével és a városi fejlődéssel együtt a laktanya lassan a város vezető testületeinek a székhelyévé vált. 1780-tól már városházaként említik, 1887-től kezdve pedig községházaként a főbíró hivatala működött benne.<ref name="Kujbus 2004">{{cite book |last= Kujbus|first= Mihály|title= Hajdúdorog|year= 2004|publisher= Hajdúdorog Város Önkormányzata|location= Hajdúdorog}}</ref>

 

</gallery></center>

 

 

A Városházával szemben áll a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola, amelynek tégla kerítését 2010 nyarán adták át. A korábbi állapotába visszaállított kerítést az önkormányzat közadakozásból, bontott téglákból építtette újjá. A kerítésoszlopokat úgy alakították ki, hogy mindegyikbe be lehessen ágyazni egy-egy bronz domborművet. Az első ilyen plakettet Csige Tamás, polgármester és özvegy Dr. Kocsis Miklósné avatták fel 2010. június 14-én. Győrfi Lajos, szobrászmester alkotása a város egykori tanácselnökét és polgármesterét, Dr. Kocsis Miklóst ábrázolja.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/hirek/hajdudorog_xv_varosnapja_junius_4_100614 Hírek Hajdúdorog hivatalos honlapján]</ref>

A harmadik - és mindezidáig az utolsó - plakett a [[Hajdúdorogi főegyházmegye]] 100 éves fennállásának emlékére készült. Győrfi Ádám munkáját 2012. december 2-án adták át. A dombormű a [[Hajdúdorogi székesegyház|székesegyházat]] ábrázolja.

 

[[Kép:Hajdu Well Hajdudorog.jpg|thumb|200px|right|A Hajdúk kútja]]

Hajdúdorog központjában két parkosított főtér található az Újfehértói út két oldalán. Az út északi részén található a Petőfi tér, amelynek középpontjában áll az [[1984]]-ben felavatott ''Hajdúk kútja''. A díszkút helyén korábban kerekes kút állt. [[Fürtös György]], iparművész a hajdúvárosok történeti egységét és azok egymásrautaltságát akarta kifejezni, ugyanakkor Hajdúdorog történetének is emléket szeretett volna állítani. A kutat emiatt a hét, úgynevezett öreg hajdúváros címerei díszítik. Sorban a következő hét város címere látható a kúton: Hajdúdorog, [[Hajdúnánás]], [[Hajdúhadház]], [[Hajdúböszörmény]], [[Polgár (település)|Polgár]], [[Hajdúszoboszló]] és [[Vámospércs]].<ref name="Kujbus 2004"/> A Hajdúk kútjának felavatása óta egyedül egy város címere változott meg. [[1992]]-ben Polgár városa úgy döntött, hogy a kardot tartó hajdúvitézt az 1750-es évek városi pecsétje nyomán lecserélik.<ref>{{cite web |url= http://www.polgar.hu/newpage/index.php?option=com_content&view=article&id=54&Itemid=62|title= Címertörténet|date= 2012-03-04|accessdate= 2014-02-08}}</ref>

A hét város miatt a művész hét, egymástól csak a címerekben különböző részre tagolta a kutat. Fürtös [[pirogránit]]ot használt fel a kút aranybarna színű testének a megformázásához. A díszítőelemekhez pedig a [[Zsolnay porcelángyár]] épületdíszítő kerámia anyagát, az [[eozin (máz)|eozint]] alkalmazta. Az olajosan fénylő, zöldes eozin elemeket a kút vízköpői körül, a víztartók oldalán és a címerek felett lehet látni.<ref name="Kujbus 2004"/> A kutat [[2009]]-ben felújították, és a városnap alkalmával, június 5-én Csontos János, országgyűlési képviselő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium delegáltja, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tagja avatta fel a kutat.<ref>{{cite web |url= http://www.hajdudorog.hu/hirek/varosnapi_program_2009_090602|title= Hírek: Városnapi Program 2009|date= 2009-06-02|accessdate= 2014-02-08}}</ref>

 

[[Kép:Bocskai Statue Hajdudorog.jpg|thumb|right|200px|Bocskai lovasszobra]]

A Hajdúk kútjától nem messze, a kereszteződéshez közelebb áll [[Bocskai István]] szobra. A hajdúk betelepítésének négyszázadik évfordulója alkalmából 2005-ben szinte mindegyik régi hajdúváros szoborral tisztelgett Bocskai emléke előtt. Hajdúdorogon október 14-én leplezték le Győrfi Lajos szobrászművész alkotását.

Maga a bronzból készült szobor 5/4-es életnagyságú, és dísztoll nélkül 290 cm magas. Győrfi alkotását Varga Imre bronzöntő mester öntötte ki.

 

 

A Hajdúk kútjával átellenben, az Újfehértói út túloldalán található a Vasvári Pál tér parkja. Ennek a parknak a központi eleme [[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] alkotása, a ''[[Jákob]] küzdelme az angyallal''. A bazaltkockákból kirakott talapzaton áll Jákob szakállas, idősödő alakja, amint két kezével megragadja a felemelkedni próbáló angyalt. A bibliai történet szerint Jákob egész éjszaka tusakodott az angyallal, hogy az adja rá áldását. A harcban Jákob a csípőjénél megsérült, de hajnalig sikerült ott tartania az angyalt, így az Úr megáldotta Jákobot. A szobor felirata is a [[Teremtés könyve|Teremtés könyvéből]] idéz:

A park utolsó emlékköve [[2006]]-ban került helyére, az [[1956-os forradalom]] 50. évfordulójának tiszteletére. Ez az egyetlen olyan kő a parkban, amelyen nem szerepelnek nevek.

 

[[Kép:Entrance of Local Collection Hajdudorog.jpg|right|thumb|200px|A Helytörténeti Gyűjtemény bejárata]]

Az önkormányzat 1998-ban döntött úgy, hogy a tulajdonában lévő, Jaczkovics utca 5. szám alatti ingatlant használja fel az egyre gyarapodó helyi történeti és kulturális emlékek bemutatására. A gyűjtemény épülete eredetileg Rittersporn Miklósé volt, aki a község orvosaként otthonában rendezte be rendelőjét is. A második világháború zsidó üldöztetései során a ház először a hajdúdorogi gettó központjába került, majd a deportálások után az önkormányzat tulajdonába került. Az ingatlan iroda, raktár majd diákotthon is volt, mire 1998-ban elkezdték felújítani, és a múzeumi igényekhez igazítva átalakítani. A kiállítás megtervezése és az anyagok gyűjtése és rendszerezése után a gyűjtemény első állandó kiállításával [[2000]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án nyílt meg. Jelenleg az épületben öt állandó kiállítás tekinthető meg, és rendszeres ideiglenes kiállítások is színesítik a programajánlatot.<ref name="Hajdúdorog város honlapja">[http://www.hajdudorog.hu/intezmenyek/gorog_demeter_muvelodesi_haz Hajdúdorog város honlapja]</ref>

A Helytörténeti Gyűjtemény elsősorban a diákok számára szervez sokszínű programot. Időszakos kiállítások és bemutatók is igyekeznek összekötni a gyerekeket saját múltjukkal. A közeljövőben a város tervezi az épület udvarának hasznosítását is.

 

[[Kép:Rural Museum Hajdudorog.jpg|thumb|250px|right|A Hajdúdorogi Tájház épülete]]

[[2000]]. [[augusztus 18.|augusztus 18]]-án nyitották meg a Rózsa utca 18. szám alatt a Hajdúdorogi Tájházat, amely az önkormányzat tulajdonában és a Görög Demeter Művelődési Ház kezelésében kezdte el működését. A tájháznak egy [[19. század]] végén épített, nádfedeles, vert falú, egyszerű paraszti ház ad otthont. A 40 m² hasznos területű házban három helyiség található. A bejárat közvetlenül a legkisebb, 6 m²-es pitvarba vezet. A konyhai funkciókat is ellátó helyiségben látható a ház egyik legjellegzetesebb része, a város egyetlen megmaradt szabadkéménye. Ez a kémény a konyha mennyezetébe, a sütés és főzés helye felé lett beépítve.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1406.html A szabadkémény fogalma a Magyar Néprajzi Lexikonban]</ref> A széles kürtő felett a mennyezettől indul a kémény, amelybe a tisztaszoba boglyakemencéjének a kürtője is becsatlakozik. A maga 25 m²-ével ez a szoba a ház legnagyobb helyisége. A ház túlsó végében találhatjuk a 9 m²-es kisszobát vagy hátsószobát, ami a 19. században gyakran a kamrát is magába olvasztotta. A kisszobában asztalt és székeket láthatunk, hiszen itt volt szokás vendéget fogadni. Ugyanakkor egy ágy is helyet kapott, és a fal mellett áll egy stelázsi is, azaz polcos állvány, amelyen fazekakat, élelmiszert és szentelt vizet tartottak.<ref name="Hajdúdorog város honlapja"/>

A tájház elsősorban ünnepek és a nyári diák táborok idején szervez különleges programokat. Leggyakrabban a régi kemencében kenyeret, pászkát, kenyérlángost, kalácsot, vagy a hagyományosan hajdúdorogi káposztás kunkorgót sütik ki. A ház kiállítási anyagát Mislovics Andrea muzeológus tervezte.<ref name="Hajdúdorog város honlapja"/>

 

[[Kép:Bath Hajdudorog.jpg|thumb|right|250px|A fürdő bejárata]]

A hajdúvárosok legtöbbje, így Hajdúdorog is, kiváló minőségű [[gyógyvíz (jogi fogalom)|gyógyvízzel]] rendelkezik. A városban már a [[18. század]] vége óta tudják, hogy a föld mélye értékes hévizet rejt. Az első közfürdő, a Szent István Fürdő a település déli részén nyitott meg, [[1900]]-ban. Ennek a felszámolása után hosszú évtizedekig kiaknázatlan maradt Hajdúdorog termálvíz készlete.<ref>{{ cite book|last= Szűcs|first= Ernő|editor= Komoróczy György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 182|chapter= Az ipar, kereskedelem, hitelhálózat és közlekedés a kapitalizmus idején}}</ref>