Wikipédia

„Áprilisi törvények” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:48-as törvények.jpg|bélyegkép|240px|Az áprilisi törvények kiadványa gróf [[Batthyány Lajos]] miniszterelnök képmásával]]
Az '''Az áprilisi törvények''' az utolsó magyar [[rendi országgyűlés]]en ([[1847]]–[[1848]]) elfogadott és [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|király]] által [[április 11.|április 11-én]] szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag új közjogi helyzetet teremtett a [[Habsburg Birodalom]]ban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében [[Magyarország]]ot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává, alakította.
 
Az 1848. évi III. törvénycikk rendelkezett a független magyar felelős "ministerium" alakításáról. István nádor 1848. március 17-én kormányalakítással bízta meg Batthyány Lajost.
 
Az áprilisi törvények hatására népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótábláján, és a korban széleskörűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. Rendelkeztek az országgyűlés évenkénti üléseiről és egyes szabadságjogokról. A törvényhozás menetéről a házszabályok rendelkeztek. A feudalizmust gyakorlatilag felszámolták, a magyar kultúra és a gazdaság fejlesztésére vonatkozó törvények is bekerültek a törvénycsomagba.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=3&f=5268&param=5268#tv5268 1848-1849. évi törvények], 1000ev.hu</ref> A modern magyar polgári állam megszületése természetesen az egyháznak az államhoz fűződő viszonyát is alapvetően megváltoztatta.<ref>[http://mek.oszk.hu/04600/04628/04628.pdf Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából]</ref>▼
 
▲Az áprilisi törvények hatására népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótábláján, és a korban széleskörűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. Rendelkeztek az országgyűlés évenkénti üléseiről és egyes szabadságjogokról. A törvényhozás menetéről a házszabályok rendelkeztek. A feudalizmust gyakorlatilag felszámolták, a magyar kultúra és a gazdaság fejlesztésére vonatkozó törvények is bekerültek a törvénycsomagba.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=3&f=5268&param=5268#tv5268 1848-1849. évi törvények], 1000ev.hu</ref> A modern magyar polgári állam megszületése természetesen az egyháznak az államhoz fűződő viszonyát is alapvetően megváltoztatta.<ref>[http://mek.oszk.hu/04600/04628/04628.pdf Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából]</ref>
 
Fontos hiányossága volt a törvényeknek, hogy kimaradt belőlük a nemzetiségek helyzetének rendezése, a hadsereg és a nemzeti bank megszervezése is.
12 ⟶ 11 sor:
 
== A törvényes forradalom ==
{{Idézet3|Barátom, csudákat élünk <nowiki>[...]</nowiki> Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legyszebblegszebb reményekkel <nowiki>[...]</nowiki> Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent, és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám 20 év alatt sem bírhatott volna előállítani!|Széchenyi István március 17-i leveléből<ref>{{cite book|title = Történelem III.|first=Géza | last= Závodszky| publisher = Nemzeti Tankönyvkiadó| city= Budapest| isbn=963 19 2311 8| pages = 133}}</ref>|270px|left|rquote=1}}
 
A [[1848. februári forradalom|párizsi forradalom]] híre 1848. március 1-jén ért el [[Pozsony]]ba. [[Kossuth Lajos|Kossuth]] március 3-án az [[alsótábla]] ülésén [[felirati javaslat]]ot tett, amiben a [[jobbágyfelszabadítás]], a [[közteherviselés|közös teherviselés]] és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsótábla ezt azonnal elfogadta. [[István nádor]]t és helyettesét viszont [[Bécs]]be hívták, hogy csak később lehessen összehívni a [[felsőtábla|felsőtáblát]]. Végül a főrendek március 14-én fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, [[Pest (történelmi település)|Pest]]en is kitört a forradalom (a „[[márciusi ifjak]]”: [[Petőfi Sándor|Petőfi]], [[Vasvári Pál|Vasvári]], [[Irinyi János|Irinyi]], [[Jókai Mór|Jókai]], [[Degré Alajos (ügyvéd)|Degré Alajos]], stb. közreműködésével). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően 1848. április 11-én [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] jóváhagyta a forradalom követeléseit.
18 ⟶ 17 sor:
=== Előzmények ===
==== Az utolsó rendi országgyűlés ====
[[1847]]. [[november 12.|november 12-én]] nyitotta meg [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] a rendi országgyűlést, amely később Magyarország történelmében az utolsónak bizonyult. A testület feszült hangulatban látott munkához, megosztotta a képviselőket a reformellenzék és az udvarhű konzervatívok ellentéte. Bár az ellenzék csekély többséggel bírt,<ref name = "szerk. Hermann 6-7">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 6-7}}</ref><ref name="Závodszky 129">{{cite book|title = Történelem III.|first=Géza | last= Závodszky| publisher = Nemzeti Tankönyvkiadó| city= Budapest| isbn=963 19 2311 8| pages = 129}}</ref> a kormány szította és kihasználta az ellenzék megosztottságát. Ebben a helyzetben csak mérsékelt reformok születtek, így elfogadták a [[háziadó]]t,<ref name="Závodszky 129"/><ref>[[Széchenyi István|Széchenyi]] a [[Széchenyi István#Stádium|Stádium]] 7. pontjában fogalmazta meg bevezetése szükségességét.</ref> és 1848. [[január 11.|január 11-én]] bizottságot küldtek ki a megyék ellenőrzésére hivatott, valójában azokat vezető [[Adminisztrátori rendszer|adminisztrátorok rendszerének]] felülvizsgálatára. Az adminisztrátori rendszerrel kapcsolatos panaszok és az azokra adott királyi válasz megvitatása állt az alsótábla munkájának középpontjában február végéig. Ez részben Kossuth taktikájából is következett, ő ugyanis úgy gondolta, az adminisztrátorokkal szembeni elégedetlenség kovácsolhatja össze a megosztott ellenzéket.<ref name = "szerk. Hermann 6-7"/> [[Pozsony]]ban megjelent Széchenyi tanulmánya a magyar közlekedésügy fejlesztéséről.<ref name = "szerk. Hermann 12-13">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 12-13}}</ref>
 
Február elején a felsőtábla elvben elfogadta a jobbágyterhet kötelező örökváltság törvénytervezetét, azonban márciusig nem szavazta meg azt. Határozatban állapította meg ugyanakkor, hogy [[Horvátország]] szabadon megválaszthatja a közigazgatás nyelvét.<ref name = "szerk. Hermann 14">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 14}}</ref>
45 ⟶ 44 sor:
* [[Április 4.|Április 4-én]] felterjesztik a népképviseletről szóló törvényt.
* [[Április 5.|Április 5-én]] a kormány elutasítja a király kérelmét, melyben újoncokat kér az [[Itália|Itáliában]] harcoló cs. kir. hadsereg számára.
* [[Április 6.|Április 6-án]] az alsótábla elfogadja a Partium visszacsatolásáról és a megyei választásokról szóló, valamint a vallásügyi törvényjavaslatot. Határozatban mondja ki továbbá, hogy a [[horvátok]] nyelvét és nemzetiségét tiszteletben tartja.
* [[Április 7.|Április 7-én]] Az alsótábla elfogadja az erdélyi unióról szóló törvényjavaslatot. A király aláírja jobbágyfelszabadításról szóló és a független magyar kormányról szóló törvényt, valamint a miniszterek kinevezését.
* [[Április 10.|Április 10-én]] V. Ferdinánd jóváhagyja a népképviseleti törvényt,<ref>[[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] csak az után volt hajlandó elfogadni a törvényt, hogy a kormány ígéretet tett, hogy - bár sérelmezi - nem változtat a Határőrvidék különálló közigazgatásán. (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 54}})</ref> majd [[április 11.|másnap]] berekeszti az Országgyűlést. A [[Batthyány-kormány]] Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt.
125 ⟶ 124 sor:
[[Fájl:Tyroler Batthyany kormany.jpg|thumb|jobbra|300px|A [[Batthyány-kormány]]]]
A törvények kiemelkedő fontosságúak voltak egyrészt az ország politikai átalakításában, másrészt a társadalom modernizálásában, így lerakta egy polgári Magyarország alapjait.
* Egy korabeli európai viszonylatban demokratikus választási rendszert és az azon alapuló ''népképviseleti országgyűlést'' hoztak létre.
* Az ország államformája továbbra is ''királyság'' maradt a Habsburg dinasztia uralma alatt.
* Törvénybe iktatta az uniót Erdéllyel.
* Felszámolta a [[feudalizmus]] több maradványát, és nagy lépést jelentettek a vallási egyenjogúság felé. Az azonnali és kötelező, általános [[örökváltság]] törvénybe iktatása a kelet-közép-európai államok történetében példa nélküli, a parasztság számára a [[jobbágyfelszabadítás]] legelőnyösebb megoldása volt.<ref>{{cite book|title = Történelem III.|first=Géza | last= Závodszky| publisher = Nemzeti Tankönyvkiadó| city= Budapest| isbn=963 19 2311 8| pages = 134 }}</ref>
* Eltörölte az előzetes ''cenzúrát''.
 
134 ⟶ 133 sor:
* Nem rendezték a hadsereg ügyét.
* A [[12 pont]]ban szintén szereplő [[nemzeti bank]] létrehozása sem szerepel a törvénycsomagban.
* Bár az úrbért eltörölte a IX. törvénycikk, a nem úrbéres szolgáltatások (például szőlődészsmaszőlődézsma és az irtványföldekhez kapcsolódó szolgáltatások) továbbra is érvényben maradtak. A városi alsóbb rétegeket továbbra is gúzsba kötötte a [[céh]]ek létezése. Ez utóbbi vezetett a pesti céhlegények [[április 17.|április 17-ei]] általános [[sztrájk]]jához.<ref>{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 58}}</ref>
* Nem rendeződik az Ausztriához való viszony, sem politikai, sem pénzügyi téren (államadósság és birodalmi költségek egy részének átvállalása).<ref name = "szerk. Hermann 56">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 56}}</ref> A sajtótörvényben olvasható:
{{idézet2|... a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező kapcsolat.|1848:XVIII. tc. 6.§}}
206 ⟶ 205 sor:
 
==== Értékelés ====
A cikkely alkotmányos monarchiát hozott létre Magyarországon. A király fősége továbbra is vitathatatlan, ugyanakkor végrehajtói hatalmát korlátok közé szorította a törvény. Az uralkodó és az ellenzék közötti kompromisszum eredményeként létrejött szövegezés a megegyezés érdekében nem szabályoz pontosan. Hiányzik például a közös ügyek és a hatáskörök pontos körülírása, valamint a minisztérium és a [[Pragmatica Sanctio]] viszonyának meghatározása. További hiányossága, hogy csak a normális ügymenetet szabályozza, a rendkívüli helyzetben és vészállapotban érvényes viszonyokról szó sem esik.<ref name = "Hoffman 12">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 12| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref>
 
Nagy erénye azonban minden hibája ellenére, hogy megjelenik benne a kormány tagjainak személyes felelőssége. Igaz ez akkor is, ha politikai felelősséggel alig tartozott az országgyűlésnek,<ref name = "Hoffman 12"/> hiszen a parlament csak kirívó esetekben ítélhetett el egy minisztert.
236 ⟶ 235 sor:
 
==== További rendelkezések ====
A parlament minden ülése nyilvános volt. A rend fenntartására elsősorban a terembiztosok voltak hivatottak (10-14. §). A törvény nyitva hagyott még néhány kérdést. Ezek egyike a képviselők díjazásának mértéke, melyet a következő parlamentnek kellett meghatároznia. A másik a táblák működési rendjének szabályozása, amelyet a táblák hatáskörébe utalt.
 
==== Az országgyűlés működésének pénzügyi feltételei ====
244 ⟶ 243 sor:
 
{{idézet2|<nowiki>[...]</nowiki>
56. § Mindegyik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 pft. napidij, s lakbér fejében évenkt 400 pft. fizettetik.
 
57. § A pénzügy s közmunkák ministerei megbizatnak, hogy az országgyülési tanácskozásoknak Pesten leendő folytatásához megkivántató alkalmas helyről gondoskodjanak.| az 1848:V. törvénycikkből}}
342 ⟶ 341 sor:
 
=== Erdély és a Partium Magyarországhoz csatolása ===
A korabeli magyar politika egyik legfőbb törekvése a Magyar Királyság területi egységének helyreállítása volt, ezt jelzi az is, hogy a [[12 pont]] egyike éppen az Unio volt ([[Erdély|Erdéllyel]]). A '''VII. tc.''' kimondta Magyarország és Erdély egyesülését, rögzítette az Erdélyi főrendek részvételét és közrendűek képviseletét a magyar Országgyűlésben. Az erdélyi választókerületekről 69 küldött vehetett részt a magyar parlament munkájában. Ezt megelőzően a '''VI. tc.''' megerősítette a [[Partium]] Magyarországhoz csatolását, melyet már az 1836:XXI. cikkely<ref>{{cite web|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5166 | title =1836. évi XXI. törvénycikk |accessdate = 2009-08-30}}</ref> kimondott, de azt nem hajtották végre.
 
=== Az igazságszolgáltatás rendje ===
442 ⟶ 441 sor:
A jobbágyfelszabadítás a paraszti réteg nagy részét a forradalom mellé állította, ami alapvető különbséget jelentett a magyar és a többi - például az észak-olasz - szabadságharc között, tömegbázist biztosított a honvédségnek.<ref>{{cite book|title = A befejezetlen múlt 4: Polgári társadalmak és nemzetállamok| first= Péter | last= Bihari| publisher = Műszaki Kiadó| year = 2003| isbn = 963 16 2722 5| pages= 174}}</ref> A [[Magyarországi nemzetiségek 1848-49-ben|nemzetiségek elismerésének hiánya]] azonban később súlyosan érintette a szabadságharcot, mivel ellene fordította a román, horvát és szerb népesség nagy részét.<ref>A románok, horvátok és szerbek egyaránt saját, a magyar kormánytól és országgyűléstől független, csak a császárnak alárendelt nemzeti gyűlést és nyelvi különállást, a horvátok és szerbek területi autonómiát is követeltek. (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 80., 42. ill. 77}})</ref>
 
A választási törvény hatására az első népképviseleti országgyűlés liberális többségű lett<ref name = "Hermann 112-114">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 112-114}}</ref>, mind a nagybirtokos arisztokrácia körében népszerű konzervatívok, mind az elsősorban a szegények közül kikerülő radikálisok (mint [[Petőfi Sándor]], aki megbukott választókerületében<ref name = "Hermann 99-101">{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 99-101}}</ref>) kisebbségbe kerültek.<ref>A képviselők táradalmitársadalmi állás szerinti megoszlása:<br />72% birtokos nemes, közülük 26 [[arisztokrata]]<br />25% városi polgár, és <br />3% értelmiség, alsópapság és parasztság köréből. (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 112}})</ref>
 
=== A neoabszolutizmus korszakában ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Áprilisi_törvények”