„Izsa” változatai közötti eltérés

[[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]tól 8 km-re keletre, a [[Duna]] bal partján fekszik. Hozzátartozik a falutól keletre fekvő ''Bokrospuszta'' (Bokroš). Északról az [[Zsitva|Öreg-Zsitva]] határolja, de közigazgatásilag hozzátartozik egy mintegy 300 méter széles, 7 km hosszú földsáv is, amely [[Komáromszentpéter]] határáig húzódik. Nyugatról [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], északról [[Hetény (település)|Hetény]] és [[Marcelháza]], keletről [[Pat (Szlovákia)|Pat]] község, délnyugatról [[Dél-Komárom]], délről pedig [[Almásfüzitő]] határolja. Déli határát a Duna alkotja, amely egyben államhatár is Szlovákia és Magyarország között. Izsán áthalad a [[Komárom (Szlovákia)|Komáromot]] [[Párkány (település)|Párkánnyal]] összekötő 63-as főút. A falu belterületétbelterületén és a Duna-töltés között húzódik az ''Izsai-kanális'' (Ižiansky kanál).

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már az [[újkőkor]]ban lakott volt. A [[zselízi csoport]] és a [[lengyeli kultúra]] tárgyi emlékei kerültek elő. A [[római kor]]ban határában húzódott a [[limes]] és ennek egyik fontos katonai tábora (2.-4. század). A mellette fekvő ''Celemantia'' polgári település a mai község területén állt. A [[Duna]] partján lévő [[1. század]]i erőd maradványait a régészek feltárták. Az erődítmény a szemközti ''[[Brigetio]]'' (a mai [[Szőny]] területén) elővédjének számított. Elsőként a markomann háborúk idején, a [[170-es évek]]ben épült itt fa-földsáncos tábor, amely egy germán támadáskor elpusztult. Ezután a [[2. század]] végén a rómaiak egy új négyzet alakú auxiliáris erődöt építettek, ennek falai 172 m hosszúak voltak. A 2 m széles és 4–5 m magas falakhoz 20 torony tartozott. A [[3. század]]ban az erőd megrongálódott, de helyreállították és egészen a [[4. század]] végéig fennállt. Később a romokat széthordták, Izsa csaknem valamennyi házának az alapját ezekből a kövekből rakták le. A ''Leányvár'' elnevezés a hagyomány szerint onnan ered, hogy ''Valentinianus'' császár itt tartotta volna a kedveseit.