„Nagysurány” változatai közötti eltérés

Surányban a malmok létezésének első bizonyítékai a [[13. század]]ba nyúlnak vissza, amikor a kunok építetettek itt malmot. [[1735]]-ben működött Surányban egy posztó manufaktúra. [[1835]]-ben épült itt az első hengermalom. [[1854]]-ben alapították a cukorgyárat. [[1863]]-ban vízimalmot építettek. [[1865]]-től működött itt pálinkagyár[[égetett szesz|szeszgyár]] és téglagyár is. [[1881]]-ben volt az első sztrájk a cukorgyárban. [[1888]]-ban megalakult a surányi takarékpénztár. [[1898]]-ban Deutsch Antal édességgyárat alapított, amely azonban rövid időn belül leégett. Az [[1900]]-as párizsi világkiállításon a surányi Sternheim cég is állított ki izolációs és tűzálló anyagokat. A szocializmus évei alatt Surányban működött gyárak: Nyitramenti téglagyár, cukorgyár, édességgyár, malom, akkumulátor gyár, bútorgyár (háztartásba, iparba - Kovo Beluša fiókvállalata), autóalkatrészek és fékek gyára. Emellett mezőgazdasági gép műhely is működött itt, mely gépek javításával és karbantartásával foglalkozott. A rendszerváltozás után sok cég megszűnt és újak alakultak. Az kezdeti gyors fluktuáció mára már megállapodott. [[2000]]-ben sajnálatos módon bezárták az itteni cukorgyárat, ez jelenleg pusztul. Jelentősebb cégek: