„Hiperkockagráf” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás, még kell
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}
A '''hiperkockagráfok''' (röviden csak '''kockagráfok''', '''cubic graphs''') a [[hiperkocka|hiperkockák]] élgráfjai (a csúcsok és élek gráfja). E speciális gráfok nem csak a gráfelméletben fontosak, hanem sokrétű alkalmazásuk van a műszaki életben, elektronikai áramkörök elméletében és a matematikai logikában is.
 
== Definíció ==
Mivel a magasabb dimenziós [[hiperkocka|hiperkockákat]] kettőzéssel és eltolással kapjuk, ezért élgráfjaik nyilván az alábbi definícióval határozhatók meg, a dimenzióra történő (matematikai) [[Teljes indukció|indukcióval]] :  
 
'''Definíció:''' A 0 dimenziós '''kockagráf''' egyetlen csúcs, él nélkül, jele <math>H_0</math> . Ha már <math>H_n</math>, az n dimenziós kockagráf elkészült, akkor <math>H_{n+1}</math>, a következő dimenziós kockagráf a következő: vegyünk két példány <math>H_n</math>-et, csúcsaik és éleik mellé még új éleket rajzolunk: a két <math>H_n</math> azonos csúcsait kössük össze egy-egy új éllel.    
 
Vagyis <math>H_{n+1}</math>-nek kétszer annyi csúcsa van, mint <math>H_n</math>-nek, továbbá éleinek száma = kétszer <math>H_n</math> éleinek száma + az új élek száma: <math>c_{n+1}=2c_{n}</math> és <math>e_{n+1}=2e_{n}+c_{n}</math>, ahol <math>c_{n}</math> és <math>e_{n}</math> jelöli <math>H_n</math> csúcsainak és éleinek számát, valamint <math>c_{0}=1</math> és <math>e_{0}=0</math> .          
 
A továbbiakban hasznos lesz <math>H_n</math> csúcsaihoz ''címkéket'' írnunk:          
 
'''Definíció:''' A <math>H_n</math> gráf minden csúcsához egy n hosszú, 0 és 1 számjegyekből álló sorozatot, a csúcs standard címkéjét írjuk. <math>H_0</math> egyetlen csúcsához az üres sorozatot ("semmit") írjuk. Mivel <math>H_{n+1}</math> csúcsai két példány <math>H_n</math> csúcsaiból állnak, ezért az egyik példány <math>H_n</math> csúcsainak címkéi elé a 0 számjegyet, a másik példány <math>H_n</math> csúcsainak címkéi elé az 1 számjegyet írjuk.          
 
Az alábbi ábrán néhány kisebb dimenziós kockagráfot mutatunk be, standard címkéikkel együtt:                    
[[Fájl:Hiperkockagrafok.gif|közép|400px|Alacsony dimenziójú (hiper)kockagráfok standard címkékkel]]                                                                                                                                                      
[[Fájl:7dimHiperkockagraf.jpg|thumb|A 7 dimenziós (hiper)kockagráf]]                              
 
Magasabb dimenziós kockagráfokat <ref name=":0">'''Szalkai István:''' ''Oktatói honlap,'' http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/DiB-kieg.html, http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/</ref>-ben találhatunk. <ref>'''Juhász Máté:''' ''Hogyan rajzoljunk n-dimenziós kockát?'', KöMaL, 1999/2, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902130.png, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902063.png</ref>-ben a kockagráfok egy másik érdekes ábrázolását találhatjuk.
 
Magasabb dimenziós kockagráfokat <ref name=":0">'''Szalkai István:''' ''Oktatói honlap,'' http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/DiB-kieg.html, http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/</ref>-ben találhatunk. <ref>'''Juhász Máté:''' ''Hogyan rajzoljunk n-dimenziós kockát?'', KöMaL, 1999/2, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902130.png, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902063.png</ref>-ben a kockagráfok egy másik érdekes ábrázolását találhatjuk.
                                                           
== Tulajdonságaik ==
Az alábbi állításokat általában [[Teljes indukció|indukcióval]] igazolhatjuk tetszőleges n természetes számra (n≥0):                              
 
'''1)''' <math>H_n</math> -nek 2ⁿ csúcsa van (<math>c_n=2^n</math>), és a címkék az ''összes'' n hosszúságú 0-1 sorozatok.                              
 
'''2)''' <math>H_n</math> minden csúcsának fokszáma n , vagyis <math>H_n</math>  [[Reguláris gráf|n-reguláris gráf]] .                              
 
'''3)''' <math>H_n</math>-nek <math>(2^n*n)/2 = n*2^{n-1}</math> éle van.
 
'''4)''' <math>H_n</math>-ben bármely két csúcs pontosan akkor van éllel összekötve, ha standard címkéjük ''pontosan egy'' helyiértékben különbözik.
 
('''Bizonyítás:''' n=0 esetén <math>H_0</math>-ban nincs két szomszédos csúcs. Ha <math>H_{n+1}</math> -ben a két csúcs ugyanabban a <math>H_n</math> példányban van, akkor az indukciós feltevés miatt az állítás igaz. Ha pedig két különböző <math>H_n</math> példányban vannak, akkor a konstrukció miatt pontosan akkor vannak összekötve, ha eredeti címkéjük megegyezett, de most egyikük címkéjét 0 -val, míg a másikat 1-gyel bővítettük.)
 
'''5)''' <math>H_n</math>-ben  bármely két csúcs '''távolsága''' (közöttük levő legrövidebb út hossza) éppen annyi, mint ahány helyiértéken a (standard) címkéjük eltér egymástól.
 
'''6)''' <math>H_n</math> minden köre páros hosszúságú. ('''Bizonyítás:''' következik 4)-ből.)     
 
'''7)''' n≥2 esetén <math>H_n</math>-ben van [[Hamilton-kör]] .     
 
('''Bizonyítás:''' n=2 esetén H₂=C₄ (négyzet). Mivel <math>H_{n+1}</math> két példány <math>H_n</math> -ből áll, és mindkét példányban az indukciós feltétel szerint van egy-egy Hamilton-kör, ezért ezt a két Hamilton-kört azonos helyen megszakítjuk, és a szakítások helyén a megfelelő végpontokat összekötő új élekkel e két megszakított összekötjük.)
 
'''Például''' n=4 esetén az alábbi Hamilton-kört kapjuk: 
 
'''8)''' Minden h≤2ⁿ páros szám esetén <math>H_n</math>-ben van h hosszúságú kör.     
 
'''9)''' <math>H_n</math> minden körében a csúcsok standard címkéi [[Gray-kód]]ot alkotnak. ('''Bizonyítás:''' következik 4)-ből.)
47 ⟶ 48 sor:
'''10)''' <math>H_n</math> [[Girthparaméter|derékbősége]] (legrövidebb körének hossza) 4.
 
'''11)''' <math>H_n</math> '''[[páros gráf]]''' (kétpólusú gráf).  
 
('''Bizonyítás:''' következik 6)-ból, vagy közvetlenül: a páros illetve a páratlan sok 1 számjegyet tartalmazó címkéjű csúcsok alkotják a két pólust (osztályt).)
53 ⟶ 54 sor:
'''12)''' <math>H_n</math> '''[[Átmérő (gráfelmélet)|átmérője]]''' (leghosszabb egyszerű útjának hossza) n.
 
A 7) és 9) tulajdonságok alapján tehát könnyen felírhatunk bármilyen (páros) hosszúságú Gray-kódsorozatot, ami a kockagráfok egyik legfontosabb felhasználási területe. Például H₇ Hamilton-körének megszerkesztését és a kapott Gray-kódot<ref name=":0">Szalkai István: ''Mit tudhat egy számolóléc?'', KöMaL 1977. http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/Szalkai-1977-KoMaL.pdf,
 
http://db.komal.hu/scan/1977/04/97704146.g4.png
59 ⟶ 60 sor:
...
 
http://db.komal.hu/scan/1977/04/97704151.g4.png
</ref>-ben megtalálhatjuk.
 
67 ⟶ 68 sor:
== Külső hivatkozások ==
* Szalkai István: ''Diszkrét matematika és algoritmuselmélet alapjai'', Pannon Egyetemi Kiadó, 2000, http://webshop.uni-pannon.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=107&virtuemart_category_id=18
* Szalkai István: ''Diszkrét matematika feladatgyűjtemény,'' Pannon Egyetemi Kiadó, 1997, http://webshop.uni-pannon.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=108&virtuemart_category_id=18       
 
[[Fájl:H4-Hamilton-kore.gif|thumb|A 4 dimenziós (hiper)kockagráf Hamilton-körének indukciós szerkesztése]]