„Esztergom-Budapesti főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Nyugalmazott püspökök: Paskai László elhunyt |
a Szám és névelő egyeztetése AWB |
||
43. sor:
Az esztergomi érsek a [[Magyar katolikus egyház]] első számú vezetője, [[Magyarország]] [[prímás]]a.
Központja [[1543]]-ig [[Esztergom]] volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant [[Nagyszombat]]ba költöztették. Az [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára|Esztergomi Főkáptalan Levéltárá]]t
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]] [[vármegye|vármegyékre]] és a [[kunok]] földjére a [[Tisza]] partjain. [[1776]]-ban az egyházmegyéből kihasították a [[Besztercebányai Egyházmegye|beszterce-bányai]], [[Rozsnyói Egyházmegye|rozsnyói]] és [[Szepesi Egyházmegye|szepesi püspökséget]]. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma ([[Pázmány Péter]] összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a [[16. század|XVI. század]] közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a [[török hódoltság]], a [[protestantizmus]] terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A [[17. század|XVII. század]] elején alig 100 [[plébános]] működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, [[1647]]-ben 185 plébános, 10 [[káplán]] és 21 [[licencia|licenciátus]] volt.
| |||