„Usztasa” változatai közötti eltérés

Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. 1929-ben hozták létre Olaszországban.<ref name="Bleiburg">{{cite journal |author=Sokcsevits Dénes |title= Bleiburg, a horvát Katiny |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |work=historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2010 |volume= 8. szám |archiveurl= http://web.archive.org/web/20150831173353/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |archivedate= 2015-08-31}}</ref> [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. A merénylet után [[Olaszország]]ban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát úgynevezett [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével.<ref name="Bleiburg"/> Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.