„Antoine Barnave” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
==Élete==
Mint a grenoble-i parlament ügyésze kezdte pályáját. A forradalom kitörésekor az angol alkotmánynak [[Franciaország]]ba való átültetését javasolta. 1789-ben szülővárosa képviselőnek választotta. Mint a forradalmi eszmék ügyes és lelkes előharcosa gyorsan népszerű ember lett. Az emberi jogokról szóló határozatot ő sürgette leginkább. 1789. július 23-án a nemzetőrség szervezésére nézve adott be javaslatot, szeptember 13-án az egyházi javak lefoglalása mellett nyilatkozott; december 26-án a politikai jogok gyakoriasa felett támadt vitában Barnave nemcsak a [[protestánsok]], hanem a [[zsidók]] sőt a színészek és hóhérok számára is egyforma polgári jogokat követelt. Midőn a nemzetgyűlés mérsékelt tagjai 1790-ben klubot alakítottak, Barnave a [[jakobinusok]]nak klubját léptette életbe. A nemzeti gyűlésben a király vétó-joga ellen kelt ki, 1790. május 21-én a királynak béke és háború felett való rendelkezési jogát támadta meg. Legnagyobb politikai ellenfele [[Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau|Mirabeau]] volt, akit akkor az udvar már a maga pártjára nyert meg. Mint a gyarmatbizottság tagja, a szerecsenek és egyéb vad emberfajok számára is követelte a teljes szabadságot. A király szökése után Barnave Péthionnal és [[Marie Victor Nicolas de Fay de La Tour-Maubourg|Latour-Maubourggal]] egyetemben azt a megbízást kapta, hogy a királyi családot [[Varennes]]-ből hozza vissza Párizsba. A királyi családdal való személyes érintkezés és a forradalom rohamos és radikális fejlődése arra bírták, hogy ezentúl a király párthívei közé álljon. Kijelentette, hogy a király személyét sérthetetlennek tartja és védelmezte a papokat, akik a gyűlés rendeleteinek eleget tenni nem akartak. Barnave erősen bízott
==Forrás==
|