„Jacques-Bénigne Bossuet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
[[File:Bossuet - 1, 1852 - 2527943 F.jpg|thumb|''Oeuvres'', 1852]]
 
Burgundi, újkeletű taláros nemesi családban született. Szülei egyházi pályára szánták, nyolc éves korában kapott [[tonzúra|tonzúrát]]. Apja összeköttetéseinek köszönhetően 1642-ben a [[metz]]i katedrális egyik kanonokává nevezték ki. [[Dijon]]ban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] iskolájában, majd [[Párizs]]ban [[I. Johanna navarrai királynő]] által alapított Navarrai Kollégiumban tanult [[filozófia|filozófiát]] és [[teológia|teológiát]]. A világi szalonokat is látogatta, ahol már feltűnt jó beszédkészsége. A kollégiumban felfigyeltek kiváló szónoki tehetségére. 1642-ben záróvizsgája után Metzbe tért vissza és a templomi szolgálatot nagy odaadással végezte. 1648-ban szubdiakónus, 1649-ben diakónus lett. Visszatért Párizsba és folytatta tanulmányait a [[Sorbonne]]on. RedszeresenRendszeresen hallgatta [[Páli Szent Vince]] prédikációit, amelyek nagyban befolyásolták retorikai stílusát. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakoroltak [[Jean Duvergier de Hauranne]] és [[Antoine Singlin]] [[janzenizmus|janzenista]] abbék. 1652. január 24-én avatták a teológia doktorává, március 16-án pappá szentelték.
 
A Franciaországhoz került Metz polgárainak kb. a fele [[protestantizmus|protestáns]] volt. Bossuet katolikus kanonoki kötelességének tartotta, hogy megkísérelje visszatéríteni őket a katolikus egyházba. Az 1655-ben megjelent írása ''(Réfutation du catéchisme de Sr Paul Ferry)'', Paul Ferry [[kálvinizmus|kálvinista]] pásztor ellen irányult.
 
Szentbeszédeinek híre eljutott a királyi palotába is. 1662-ben [[nagyböjt]] vasárnapjain [[XIV. Lajos francia király]] és [[Ausztriai Anna francia királyné]] jelenlétében prédikált. Beszédeinek hatására protestánsok is visszatértek a katolikus egyházba, mint pl. [[Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne]] és néhány családtagja.
1669-ben [[Condom]] ([[Gers]]) püspökévé nevezték ki. 1670-ben a [[Lajos francia királyi herceg (1661–1711)|trónörökös Lajos királyi herceg]] tanítója lett, több traktátust írt a herceg okítására ''(Exposition de la doctrine catholique, La Politique tirée des propres paroles de l'Écriture Sainte, Traité de la connaissance de Dieu et de soi-même, Discours sur l'histoire universelle)''. Bossuet lemondott a condomi püspökségről, mert nem tudta ellátni feladatkörét a tanítás miatt. 1671-ben [[Francia Akadémia]] tagjává választották. 1680-ben Lajos királyi herceg megnősült, 1681-ben Bossuet-t Meaux püspökévé nevezte ki a király. A helység közelsége miatt gyakran utazott Párizsba és [[Versailles]]-ba.
 
1669-ben [[Condom]] ([[Gers]]) püspökévé nevezték ki. 1670-ben a [[Lajos francia királyi herceg (1661–1711)|trónörökös Lajos királyi herceg]] tanítója lett, több traktátust írt a herceg okítására ''(Exposition de la doctrine catholique, La Politique tirée des propres paroles de l'Écriture Sainte, Traité de la connaissance de Dieu et de soi-même, Discours sur l'histoire universelle)''. Bossuet lemondott a condomi püspökségről, mert nem tudta ellátni feladatkörét a tanítás miatt. 1671-ben [[Francia Akadémia]] tagjává választották. 1680-ben Lajos királyi herceg megnősült, 1681-ben Bossuet-t Meaux püspökévé nevezte ki a király. A helység közelsége miatt gyakran utazott Párizsba és [[Versailles]]-ba.
XIV. Lajos és [[XI. Ince pápa]] között konfliktus alakult arról, hogy van-e joga beavatkozni a szentszéknek a [[gallikanizmus|gallikán egyház]] ügyeibe. Bossuet fogalmazta meg 1682-ben azt a négypontos nyilatkozatot, amelyben pontosan meghatározták a pápák szellemi és a mindenkori francia királyok világi jogait. A nyilatkozatot [[Róma|Rómában]] elégették.
 
XIV. Lajos és [[XI. Ince pápa]] között konfliktus alakult arról, hogy van-e joga beavatkozni a szentszéknek a [[gallikanizmus|gallikán egyház]] ügyeibe. Bossuet fogalmazta meg 1682-ben azt a négypontos nyilatkozatot, amelyben pontosan meghatározták a pápák szellemi és a mindenkori francia királyok világi jogait. A nyilatkozatot [[Róma|Rómában]] elégették.
Bossuet nagy álmának megvalósításán, az egyházak egyesítésén dolgozott, erről [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]zel is folytatott levelezést. 1698-ban röpiratot írt a [[kvietizmus]]ról, aminek az lett a következménye, hogy [[XII. Ince pápa]] elítélte [[Madame Guyon]] tanait és [[François Fénelon]] értekezéseit.
 
Bossuet nagy álmának megvalósításán, az egyházak egyesítésén dolgozott, erről [[Gottfried Wilhelm Leibniz]]zel is folytatott levelezést. 1698-ban röpiratot írt a [[kvietizmus]]ról, aminek az lett a következménye, hogy [[XII. Ince pápa]] elítélte [[Madame Guyon]] tanait és [[François Fénelon]] értekezéseit.
Bossuet élete folyamán híressé vált gyászbeszédeket mondott [[Bourbon Henrietta Mária angol királyné]] majd leánya, Henrietta hercegnő temetésén, valamint [[Ausztriai Mária Terézia francia királyné]] és [[II. Louis de Bourbon-Condé]] temetésén.
 
Bossuet élete folyamán híressé vált gyászbeszédeket mondott [[Bourbon Henrietta Mária angol királyné]] majd leánya, Henrietta hercegnő temetésén, valamint [[Ausztriai Mária Terézia francia királyné]] és [[II. Louis de Bourbon-Condé]] temetésén.
 
==Művei==
* ''Refutation du catechisme du Sr Paul Ferry, ministre de la religion pretendue reformée'' (1655)
* ''Oraison funèbre de Henriette-Marie de France'' (1669)
* ''Exposition de la doctrine de l'église catholique sur les matières de controverse'' (1671)
* ''Discours sur l'Histoire universelle'' (1681)
* ''Histoire des variations des Églises protestantes'' (1688)
* ''Défense de la Tradition et des saints Pères'' (1693)